A közelmúlt krónikája
Emberhalász - OK
Ikladon látta vendégül az Észak-Pesti Egyházmegye lelkészeit, felügyelőit, gondnokait, pénztárosait, kántorait, jegyzőit, számvevőszéki elnökeit, akik tanácskoztak, tapasztalatot cserélhettek, s „halászati” használati utasítást kaptak az érdeklődő presbiterekkel együtt.
A Detre János esperes szolgálatával kezdődött alkalom alapigéje nem véletlenül esett a Mk 1,16–20-ra. Hogy az Isten által adott halászháló mi módon is kerül az ember kezébe, hogyan is történik a kiválasztás és elhívás – erről szólt Mekis Ádám (Acsa-Erdőkürt) lelkész előadása. Kiemelte, hogy az oly gyakran hallott szavak, miszerint a vallás, hitünk magánügy, ne terjedjenek tovább! Így funkcióját veszíti elhívásunk, nem ízesítünk – sóval –, nem ragyogunk fénnyel – lámpással –. Fontos, hogy tudjuk megfelelően használni Istentől kapott eszközeinket! A feladatot nem véletlenszerűen kaptuk, Isten okkal szabta ránk! Éppen ezért, ha a cselekedeteinket dicséret követi, sose feledkezzünk meg arról, hogy a dicsőség nem minket, Isten szolgálóit, hanem magát Istent illeti. Koczor Miklós, a Budahegyvidéki Evangélikus Egyházközség oszlopos tagja rávilágított a szolgáló-szervező missziói feladat fontosságára. Mint lelkészek sokaságával körülvett, évtizedek óta aktív és agilis egyháztag nagyon jó látja, hogy a nem lelkészi seregnek is seregestől kell szolgálnia. Azokban a gyülekezetekben, ahol a lelkész akár 5-15 szórvány feladatát kell, hogy ellássa, vagy ahol akár 30 gyülekezet mindenféle munkája nehezedik vállára, ott elengedhetetlen az Isten által elhívott, a gyülekezetben pozíciót betöltő emberhalászok cselekedete, s az, hogy az emberhalászok mind több gyülekezeti tagot segítsenek – Isten közreműködésével – erre a szolgálatra, feladatra. A kérdéseket, feladatokat tovább boncolgatták az ifj. Detre János (Vác, Rád), Fischl Vilmos (Csővár, Penc) és Smidéliusz Gábor (Nagytarcsa) lelkészek által vezetett csoportbeszélgetések. Karvai Ottóné felügyelő (Dunakeszi, Sződliget, Göd) élő példával illusztrálta, hogy a gyülekezet-fília-szórvány által milyen sokrétű, bonyolult és színes a felügyelő és minden gyülekezeti munkatárs feladata, s hogy mindezt átlátni és a szolgálatot eredményesen végezni Isten halászainak együtt kell. Babka László házigazda lelkész a záró-igehirdetésben rámutatott, hogy talentumként kaptuk a hívást a betöltött feladatokra, munkálkodjunk velük jó sáfárként, s az összegyűltek népes kis csoportjára is utalva felhívta figyelmünket, hogy sokan állnak az Isten ügye mellett.
Szabó Izabella fóti lelkésznek a napot átfogó gondolatai arra intettek, hogy ne másra, hanem Isten szavára figyelve tanuljuk használni halászhálóinkat.
És végül, de nem utolsó sorban: köszönet a házigazda ikladi gyülekezetnek a szellemi táplálék mellé készített, lakomával felérő testi táplálékokért!
Erős vár a mi Istenünk!
(Györky) Varga Mária