Egyházunk egy-két hete

Nagyatád megkettőzött templomtere

Az evangélikus egyházközségnek Nagyatádon nincs más ingatlana a templomon kívül, ám a gyülekezet tagjaiban felmerült az igény egy kisebb, fűthető terem létrehozására, ahol hittanórákat, bibliaórákat, szeretetvendégségeket tarthatnának. A legpraktikusabb megoldásnak az látszott, ha fából karzatot építenek, és az alatta lévő részt leválasztják a templomtérből. Ennek a megoldásnak a felszentelésére szólt a meghívó november 17-re. A vasárnap délutáni ünnepség azonban egyúttal arra is alkalmat kínált, hogy a jelenlévők a korábbi lelkészek szolgálataiért is hálát adjanak.

Az istentiszteleten Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke szolgált. Igehirdetését Mt 17,4 alapján tartotta. Ebben az igeversben a megdicsőülés hegyén lévő Péter érzését olvassuk, amely sokszor a mi vallomásunk is. Isten bennünket is „hegycsúcsélményekkel” ajándékoz meg. Bár az átlagkeresz-tényeknek nem mindig adatik meg az, ami Péternek, hogy az eljövendő üdvösség élményéből kap útravalót, de ünnepi pillanatokat mi is átélhetünk. Jó az öröm a munkában, az építkezés sikerében. Adjon fészekmeleget ez a templom, ahol a gyülekezet tagjai is megtapasztalhatják a hegycsúcsélményt Jézussal – mondotta a püspök.

Az istentiszteletet követő közgyűlésen Varga Vince gondnok köszöntötte a vendégeket. A gyülekezet történetének ismertetése után Kendeh László csurgói segédlelkész Székelyfy Józsefnek köszönte meg a templomátépítés munkálatait, majd az egyházkerület, az önkormányzat és az adományozók támogatását. Megkülönböztetett szeretettel köszöntötte Nagybocskai Vilmost, akit az egyetlen helyben lakó papnak tekintenek Nagyatádon. Az idős lelkész korábban Pilisen szolgált. Mivel el merte mondani, hogy nem ért egyet Ordass püspök elmozdításával, Gerendásra helyezték. Később az egyházvezetés Kiskőrösre engedte, majd onnan ment nyugdíjba, és Nagyatádra költözött fia közelébe. Amikor Szekeres Elemér csurgói lelkész is nyugállományba vonult, Sikter János porrogszentkirályi lelkész vette át a gyülekezet vezetését 1992-től. Tulajdonképpen az ő szolgálati ideje alatt vállalta – az elmúlt évtizedben – a helyben lakó lelkész munkáját Vili bácsi. A köszöntő szavak mellett Ittzés János az egyházkerület ajándékát is átadta az idős lelkésznek.

A köszöntők sorában Nagybocskai Tamás is szót kért, aki ezúttal nem egyházmegyei felügyelőként, hanem Nagybocskai Vilmos fiaként szólalt meg, édesapját köszöntve. A testvéri szavakra válaszul az idős lelkész elmondta, hogy nagy öröm volt számára ebben a családias légkörű gyülekezetben szolgálni, ahol felesége – már 56 éve – kántorként is mindig ott volt mellette.

A gyülekezeti helyiség szentelésének öröme mellett talán még nagyobb hangsúlyt kapott a szolgatársért való hálaadás. Nagyatádon még vendégként is jó volt átélni azt a családias közösséget és ünnepséget, amit ebben a somogyi kisvárosban élő evangélikusok alkalomról alkalomra átélhetnek.

Menyes Gyula

Regionális hozzárendelés: Nagyatádi Evangélikus Leányegyház