Kultúrkörök

Arany János születésének 185. és halálának százhuszadik évfordulója alkalmából október 16-án, „Költő, hazudj, de meg ne fogjanak!” alcímmel, a Vojtina ars poeticájából vett idézettel nyílt kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A kiállítást dr. Ratzky Rita, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és Túróczy Gergely rendezte.

A megnyitón Sudár Annamária szavalta el Arany Zách Klára című balladáját, utána pedig részletet adott elő a Vásárban című versből.

Ezután Varga S. Pál, a Debreceni Egyetem tanszékvezető tanára tartott előadást Arany Jánosról. Szellemesen Arany János nevéből indult ki: „Nomen est omen”, azaz a név intő jel. Arany költészetének többféle sajátossága van. Egyrészt ünnepélyes, hazafias, komoly, másrészt csípős humorú írások születtek a költő tollából. Rámutatott arra a – Gyulai Páltól származó – gondolatra, amely szerint Arany János az epika, Petőfi Sándor a líra megtestesítője. Valójában Arany János lírája ugyancsak meghatározóan jellemzi alkotóját. A balladák pedig a kétféle műfajt kapcsolják egybe.

A múzeum szűkös lehetőségei miatt a hatalmas életműnek csak egy kicsiny részét lehet bemutatni, így például a Zách Klára mellett a Pázmány lovagot, az Egri lányt, az V. Lászlót és a Szent Lászlót. A jeles alkotások első kiadásaikkal együtt láthatók.

A kiállítás nagy érdeme, hogy egyesíti az irodalmi és a képzőművészeti szépségeket. Ugyanis az egyes Arany János-művekhez – mintegy szemléltetésképpen – kölcsönadták a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és más közgyűjtemények azon festményeit, amelyek képben beszélik el Arany János költeményeinek egyes történéseit. A látogató megtekintheti Madarász Viktor nagy hírű, „Hunyadi László sira- tása” című festményét, Benczúr Gyula „Attila lakomája”, „A csodaszarvas” és „A csodaszarvas üldözése” című alkotásait, valamint több más gyönyörű képet is.

A legtöbb szemléltető rajz Zichy Mihálytól származik. Arany balladáinak legszebb kiadását az ő művészi alkotásai díszítik. A Vojtina ars poéticájához is Zichy Mihály készített nagyszerű metszeteket. Megtudhatjuk, hogy Vojtina valóban élt, és gyengécske versikéit vásárokon árulva járta az országot.

A Hunyadiakról verssorozatot is írt Arany János. Ehhez a sorozathoz költötte a Hunyadi csillaga című előhangot, az V. Lászlót, a Mátyás anyját és egy töredéket. A teljes sorozat sohasem készült el.

A most bemutatott – Arany János és Petőfi Sándor népdalaiból készült – gyűjtemény is bizonyítja a költő sokoldalúságát. Rövid verseiben tréfás, olykor filozofikus hangot ütött meg.

Arany János számára a költészet hazafias cselekedet volt. Célul tűzte ki a magyar nyelv védelmét, művelését, az erkölcs alátámasztását. A történelmi hagyományok folytatásával, a hiányzó magyar történelmi eredetmonda megalkotásával a nemzeti történelmi tudatot erősítette. A „Buda halála” megírásakor már jól tudták, hogy a hun–magyar közös eredet legendáját semmiféle tény nem támasztja alá. A kitalált történet a magyarság nemzeti önérzetét akarja emelni. Ez abban a korszakban – a szabadságharc leverését követően – rendkívül fontos volt a nemzet számára. Így emlékezhettek azokra a dicsőséges időkre, amikor Magyarország független és hatalmas volt, s ez bátoríthatta az egész nemzetet.

Dr. Berényi Zsuzsanna Ágnes