Egyházunk egy-két hete

Kis János, a gyülekezet lelkésze és Harmati Béla püspök

A Mikulás hétszáz évvel ezelőtt Magyarországon járt. A XIII. században Szent Miklós püspök – a legrégibb kecskeméti templomnak, a Barátok templomának védőszentje – a megtérített új híveknek kecskét ajánlott tenyésztésre. Állítólag innen ered a város nevében álló „kecske” szó. A „hírös városban” – Petőfi Sándor nevezte el így – született Katona József, a Bánk bán írója, valamint a zeneszerző Kodály Zoltán. És Kecskemét az a település is, ahol 1862–1863-ban – száznegyven esztendővel ezelőtt – ötszáz evangélikus összefogott, hogy templomot építsen Ybl Miklós építész tervei szerint.

A kecskeméti evangélikus gyülekezet november 24-én istentisztelet keretében adott hálát fennállásának 210. évfordulójáért és most felújított templomáért.

A zsúfolásig megtelt templomban D. dr. Harmati Béla püspök hirdette Isten igéjét, Jézus talentumokról szóló példázata (Mt 25,14–29) alapján. A személyes élet vonatkozásában arról beszélt, hogy mindnyájan kapunk talentumot – képességeink szerint. A kérdés csak az, hogy ezt megsokszorozzuk-e vagy sem. Az a feladatunk, hogy Isten ajándékait megtöbbszörözve adjuk tovább. Egyszer mindnyájan az Ő ítélőszéke elé kerülünk, ahol számot kell adnunk arról, hogyan sáfárkodtunk azokkal a lehetőségekkel, amelyek nekünk adattak. Éppen ezért fontos felismerni, hogy mit kaptunk az Úrtól.

Más történelmi felekezetekkel összehasonlítva, kis létszámú evangélikus egyházként különösen is fontos feladatunk, hogy a minőség elérésére törekedjünk. A kecskeméti gyülekezet ennek jó példáját adta, hiszen az évek hosszú sora óta tartó felújítási munkák után valódi minőséget, valóban igazán szépet hozott létre. A kecskeméti templom egyházunk egyik leggyönyörűbb temploma, kívül-belül ékszerdoboz.

Az istentisztelet lezárásaként Kis János, a gyülekezet lelkésze tartott rövid ismertetést az építési munkálatokról. Megtudhattuk, hogy az elmúlt 14 évben – amióta ő az evangélikus közösség pásztora – szinte mindig valamilyen építő-szépítő munka zajlott, zajlik.

A külső felújítás (az ács- és bádogos munka, festés) 20 millió forintba került. Ebből 5 milliót az Országos Egyháztól kaptak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pályázatán keresztül, a fennmaradó összeget pedig a gyülekezet adta össze, egyrészt a közösség tulajdonában lévő üzletek bérbeadása, másfelől adományok révén. Kis János kifejezte abbéli reményét is, hogy a jövőben megújulhat a templom kövezete, valamint lépcső és rámpa segíti majd az időseket, kismamákat és mozgássérülteket abban, hogy könnyebben és egyszerűbben juthassanak Isten házába. A templom mellett készülőfélben van még egy kisebb épület is, amelyet segédlelkészi lakás, gyülekezeti terem és hivatal gyanánt szeretnének hasznosítani. A helyi lelkész végül név szerint is megköszönte a segítséget és a támogatást, illetve azt, hogy mind a kecskemétiek, mind az idelátogatók számára kézzelfoghatóvá és szemmel láthatóvá vált az ünnepi istentisztelet meghívóján olvasható bibliai ige: „Uram, szeretem házadat, ahol laksz, dicsőséged lakóhelyét.” (Zsolt 26,8)

Gazdag Zsuzsanna

Regionális hozzárendelés: Kecskeméti Evangélikus Egyházközség