Keresztutak

Reményik Sándor sokszor idézett verse az „Örök Tihany”. A cím alatt az alábbi mottó olvasható: „Egy szép, visszhangos perc emlékére.” Régen volt az a perc! Az idők múltával s az apátság körüli meggondolatlan építkezésekkel elhallgatott a visszhang is. Hiába kérdezné Kosztolányi Dezső: „Tündér Tihany, felelsz-e énnekem, Ha azt mondom még egyszer: ifjúság?” Nem kapna választ a gyerekkoromban még hallható, annyira csodált, hol mély, hol zengő hangtól. Napjainkban – éppen hét esztendeje – másképp érkezik a válasz: maradandó formában, nem múló pillanatokra, elröppenő percekre – kétszáz oldalas könyvecskében.

Schelken Pálma