evél&levél
Tisztelt Főszerkesztő Úr!
Mára sem tudtam napirendre térni a hír hallatán, miszerint dr. Sólyom Jenő akadémikus, egyházkerületünk felügyelője lemondott minden egyházi tisztségéről, és viszszavonult. Nem úgy, amint készült rá, májusban, hanem azonnal, februárban. Indoklása rövid: az iránta megnyilvánuló bizalmatlanság. Nyilván nem a Déli Egyházkerületre gondolt, hiszen tapasztalhatja, hogy együttérzés és töretlen bizalom irányul feléje ma is. Ő a törvényesség betartásának példaképe számomra változatlanul, és ezzel az állítással nem vagyok egyedül. Beiktatása óta atyai hagyományaihoz híven szolgálta egyházunkat önzetlenül, utánozhatatlan munkabírással. Most úgy döntött, távozik.
Ha bárki esetleg azt gondolta, hogy hibázott, nem kellett volna-e először négyszemközt beszélni vele? Esetleg meghallgatni világos érveit, hiszen még a vétkes atyafit is – az Úr Jézus parancsa szerint – meg kell nyerni (Mt 18,15). Nem úgy, amint jelen esetben történt: mindjárt az egyházi bírósághoz fordulni. Urunk a tanítványokat e szavakkal intette, amikor vetekedtek egymással: „De ne így legyen közöttetek, hanem aki közöttetek nagy akar lenni, legyen a ti szolgátok” (Mt 20,26).
Köszönet illeti dr. Sólyom Jenőt a 13 éves hűséges szolgálatáért, és úgy vélem, meg kellene követni őt a történtek miatt.
Horváth Miklós (Budapest)