Evangélikusok

A közelmúltban zajlottak, illetve még most is zajlanak a felvételik egyházunk gimnáziumaiban és középiskoláiban. A végzős tanulók pedig már az érettségi vizsgára, valamint egyetemi és főiskolai tanulmányaikra készülnek. Ezúttal vidéki és fővárosi középfokú evangélikus oktatási intézményeket kerestünk meg, hogy „beiskolázási körképet” adhassunk lapunk olvasóinak.

A Magyarországi Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziumában március 14-ig tartottak a felvételi vizsgák. Pontosabb eredmények majd csak április végén, május elején állnak rendelkezésre. Gál Tibor igazgatóhelyettes elmondta, hogy idén 58-an készülnek az érettségire. Közülük 50-en egyetemeken vagy főiskolákon tanulnának tovább, 8-an pedig felsőfokú szakképzésben szeretnének részt venni. A végzősök közül a teológiára nem, hittanár szakra azonban hárman jelentkeztek.

*

A Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény megbízott igazgatója, Kolarovszki Zoltán szerint ahhoz, hogy egy iskola a szülő és a gyerek számára vonzóvá váljék, „szerető szigorra” van szükség. Fontos a magas szintű oktatás, a maradandó értékek közvetítése. Lényeges a pedagógus személyének hitelessége is.

Arra a kérdésre, hogy idén hányan jelentkeztek, elmondta: „160-an nyújtottak be felvételi kérelmet a négyéves gimnáziumi osztályba, közülük 30-35 főt veszünk fel. A nyolcosztályos gimnáziumba február 10-ig 49 jelentkezés érkezett be. Ez a szám nem végleges, június közepe táján mindig akad néhány »megkésett« jelentkező. Két osztályt szeretnének indítani, ahol a tervek szerint összesen 44-45 tanuló kezdheti meg tanulmányait. A szakközépiskolába 77 fő iratkozna be szívesen, de csak harmincat vehetünk fel. A hatvannégy érettségiző közül ketten jelentkeztek az Evangélikus Hittudományi Egyetemre.”

*

A soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) jó kapcsolatot alakított ki az egyházzal és a gyülekezettel. Solymár Mónika iskolalelkész és Budaker Dóra hittantanár személyében az állandó hitoktatás is biztosított. Mint azt Solymár Mónika iskolalelkésztől megtudtuk, most két-két fő jelentkezett a budapesti teológia lelkész szakára, illetve vidéki hitoktatóképzésre.

„Mióta egyházi a gimnázium, mindig küldünk a teológiára diákokat. Nálunk zajlik a harmadévesek hospitációja is” – egészítette ki információinkat Tölli Balázs igazgató.

Ebben a tanévben négy érettségiző osztály van, nappali tagozaton 102, levelezőn pedig 36 fő kap majd végbizonyítványt.

A felvételi eljárás még folyamatban van, május vége felé lesznek pontos eredményeik. A nyolcosztályos tagozaton két és félszeres a túljelentkezés. A kilencedikesek – körülbelül háromszoros túljelentkezés mellett – több lehetőség közül választhatják ki, hol szeretnének tovább tanulni: a hagyományos gimnáziumi osztályban, a német (nemzetiségi) osztályban vagy az úgynevezett nulladik évfolyamon, ahol csak német nyelvet oktatnak. A líceumba leginkább Sopron város és környéke evangélikusai jelentkeznek, de az iskola – a régi hagyományoknak megfelelően – szívesen látja a dunántúli evangélikusok gyermekeit is.

*

A Budapest-Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatója, Schulek Mátyás az intézmény vonzerejét illetően elárulta, hogy „ennek oka egyfelől egészen prózai: iskolánk könnyen és egyszerűen megközelíthető. Másrészt sokan – családi okokból – érzelmileg kötődnek a Deák térhez. Az sem elhanyagolható, hogy a gimnáziumnak jó híre van, elterjedt, hogy békés, szeretetteljes légkör uralkodik a falak között. A diákok hetven százaléka evangélikus, a tantestületben is körülbelül ugyanez az arány. Az igazgatótanács is az egyházhoz kötődő emberekből áll. Nincs evangélikus matematika és kémia, viszont van evangélikus matematika- és kémiatanár. Nem tanítunk másképp, mint egy állami iskolában, de egyfajta szellemiséget mindenképpen igyekszünk átadni”. Az elmondottakhoz még hozzáteszi: „Próbálok külön is odafigyelni a vidéki, valamint a sokgyermekes családokból érkező evangélikus gyerekekre. Bizonyos határokon belül »kedvezünk« nekik azért, hogy ne állami vagy más felekezeti iskolában, hanem inkább »saját« evangélikus gimnáziumukban tanuljanak tovább.”

Mind a négy-, mind pedig a nyolcosztályos tagozatra 30-30 gyereket tudnak felvenni. Idén a négy évfolyamos képzésnél több mint háromszoros volt a túljelentkezés, 94 fő szeretett volna itt tanulni. A nyolcosztályos tagozat harminc helyére 74-en adták be a jelentkezésüket. A felvételinél a nemek közti arányt nem mindenhol tartják számon, többnyire törekednek az ötven-ötven százalék elérésére. A Deák téren az idei jelentkezők között több volt a lány, mint a fiú. A 65 érettségiző végzős közül egy jelentkezett a teológiára.

*

A hitoktatás fontos szerepét hangsúlyozza dr. Tárnok Dezső, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium igazgatója. Az intézmény jó kapcsolatot ápol a környékbeli egyházközségekkel. Három úgynevezett „törzsgyülekezetük” van: a szomszédos Budapest-Fasor, valamint Angyalföld és Zugló. „Ennek a nagy múltú, erős követelményeket támasztó iskolának ma is jó híre van, idén 68 tanuló tesz érettségi vizsgát. Külön kiemelném még a differenciált képzés jelentőségét, illetve azt, hogy – a hagyományoknak megfelelően – a kántorképzés lehetőségét is biztosítjuk az érdeklődőknek.

A felekezeti megoszlást tekintve a felvehető tanulók ötven százalékáig az evangélikusokat részesítjük előnyben. A tízszázalékos »missziós keretet« kihasználva felveszünk olyan diákokat is, akik már előre jelzik, hogy nem vallásosak ugyan, de lojálisak a vallással szemben.”

A felvételihez lelkészi ajánlás és hittanfelvételi is szükséges. A nyolc évfolyamos tagozaton 52 helyre 86-an jelentkeztek. A négy évfolyamos osztályokban pedig 72 fő pályázta meg a rendelkezésre álló 28 helyet.

„Előfordult az is, hogy az előre eltervezettnél több diákot vettünk fel, hogy ne kelljen elutasítanunk a felvételi határidőn túl jelentkező evangélikusokat sem. A megnövekedett létszámú osztályokban azonban nehezebb tanítani, felborul az intézmény gondosan megtervezett pedagógiai programja” – zárta le a beszélgetést az iskolaigazgató.

*

Különleges helyzetben van a miskolci Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola abból a szempontból, hogy itt 2002 tavaszán zajlott le az első felvételi. Természetesen igyekeznek minél több evangélikus gyereknek helyet adni, bár a körzetükben kevés az evangélikus vallásúak száma.

A 2003/2004-es tanévre 660-an jelentkeztek. Közülük száz főt vennének fel a gimnáziumi, 70-et pedig a szakközépiskolai osztályokba. Ebbe az intézménybe is több lány jelentkezett, a nemek közötti arány 80-20 százalék. „Iskolánk erősségei közé tartozik, hogy több tárgyat (magyar, matematika, biológia, idegen nyelv, pedagógiai ismeretek) emelt óraszámban tanítunk. Diszlexiás és diszgráfiás, azaz olvasási és írási nehézségekkel küzdő gyerekeket is oktatunk. Ebben az esztendőben 175 érettségiző diákunk van” – adott felvilágosítást Fellegvári Zoltán igazgató.

Amint az a fenti, túljelentkezést mutató adatokból is látszik, evangélikus egyházunk középfokú oktatási intézményei nagy népszerűségnek örvendenek. Remény szerint mindez annak a jele, hogy az általuk képviselt, rajtuk keresztül közvetített értékekre is igény van.

Gazdag Zsuzsanna