Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2003 - 12 - Déli harangszó Ikladról

Evangélikusok

Déli harangszó Ikladról

Az ikladi evangélikus templom
Ezen a héten minden délben az ikladi evangélikus templom harangja szól a Kossuth rádióban. Iklad Pest megye északkeleti részén, a Cserhát déli dombjai és a Galga-patak völgyében fekvő község. Először Nagy Lajos oklevele említi a települést, amikor a Kálnay-család őse adományként kapta 1377-ben. A török hódítás teljesen elpusztítja a községet. A törökök kiűzése után csaknem száz esztendő telik el, amikor Ráday Pál Pfalzból, Württembergből, Stájerországból evangélikus hitű, német nyelvű telepesekkel népesíti be ikladi birtokát 1757-től. Az újratelepítést Ráday Pál egyik fia, Gedeon fejezte be, aki munkásságával a magyar irodalomban jelentős helyet vívott ki magának. A család szintén Gedeon nevű leszármazottja a 19. század utolsó évtizedeiben hadügyminiszter volt. Intézkedéseivel ő számolta fel az alföldi betyárvilágot. A helyi legenda szerint ikladi kastélyának pincéjében őriztette a híres betyárt, Rózsa Sándort. A község evangélikus templomát Haulits Antal aszódi építőmester építette fel saját tervei alapján 1834-ben. A klasszicista stílusú evangélikus templom 18 méter magas tornyában 4 harang lakik. A délidőben megszólaló, két mázsa hatvannyolc kilós harang a soproni Seltenhofer Frigyes öntödéjében készült 1922-ben.