Evangélikusok

Keresztény életünk középpontjában a húsvéti feltámadás misztériuma áll. Ez a legfontosabb és egyben hitünk középpontját adó ünnepünk. Ezt ünnepeljük vasárnapról vasárnapra istentiszteleteinken. Így gondolták ezt a kereszténység első évszázadaiban is. Nem véletlen, hogy a húsvét volt az első keresztény ünnep, amit megtartottak, és ehhez kapcsolódott a nagyhét, amelyet azért ünnepeltek, hogy újra és újra átéljék a húsvéti eseményeket. Ezt a fajta ünneplést segítik az időszakhoz kapcsolódó, az ünnep lényegét megragadó, megjelenítő szokások (liturgiák).

A húsvéti és nagyheti szokások adják egyházi ünnepeink legősibb rétegét minden tekintetben: a liturgiában mint az ünnep lényegét megragadó „forgatókönyvben”, a liturgiát alkotó szövegekben – melyek már nagyrészt az első évszázadokban kialakultak –, valamint az ezekhez fűződő dallamokban.

Talán nem véletlen, hogy ezek a szokások azok, melyek a legdramatikusabbak, és a leggazdagabb szimbolikát hordozó liturgikus eseményeink közé tartoznak. Ismerkedjünk meg tehát a nagyheti alkalmakkal!

A lamentációs istentisztelet egy éjszakai imaóra, ahol az Ószövetségből Jeremiás siralmai hangzanak el énekelt formában a három nagy nap előestéin (nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat). Különlegesen drámaivá teszi az alkalmat, amikor a templom fényeit és az oltáron égő 15 gyertyát fokozatos eloltják, illetve amikor a teljes sötétségben felhangzik a könyörgés, a „Gyermekek kyriéje” (Kyrie puerorum).

Az énekelt passió rendszerint virágvasárnap és nagypénteken csendül fel, melyben Jézus szenvedésének és keresztre feszítésének történetét énekeljük szerepekre osztva.

A nagyszombat éjszakai virrasztás húsvét vasárnap hajnalig tart. Ekkor Jézus feltámadását és keresztségünket ünnepeljük. A keresztények régen ezen az éjszakán keresztelték meg a közösségbe lépő új tagokat, akik a keresztelőmedencében megmerítkezve, mintegy az „anyaméhből” kijőve újjászülettek. Ez az éjszaka a Jézus Krisztusban való újjászületésünk ünnepe, és gyönyörű liturgia kapcsolódik hozzá. Míg a nagyhét három napján a gyertyák eloltása, a sötétség volt a legfontosabb mozzanat, ekkor a sötétségből a világosságba megyünk. Meggyújtjuk a húsvéti gyertyát, hogy arról a fényt szétosztva ünnepeljük a Krisztusban születő új életünket, és együtt várjuk a nap felvirradását.

Talán nem véletlen, hogy az ezekhez az ünnepi alkalmakhoz kapcsolódó szokások maradtak fenn a legtovább a protestáns hagyományban. (Erdélyben még a 20. század első felében is lehetett passiót hallani vagy Jeremiás siralmait énekelni, mindazon tiltások ellenére, melyek túlságosan „katolikusnak” érezték őket.) Ezeket az anyagokat graduáljaink őrzik. (A graduál a protestáns használatra készített magyar nyelvű liturgikus énekek gyűjteménye a 16–17. századból.)

A ferencvárosi gyülekezet nagy vállalkozásba fogott, amikor tavaly megpróbálkozott Jeremiás siralmainak eléneklésével és a húsvét hajnali istentisztelet felelevenítésével. Ezeknek az alkalmaknak a nagyszerűsége sarkall minket arra, hogy továbblépve, még két gyülekezettel összefogva (3 helyszínen) a nagyhét valamennyi eseményét fölelevenítsük. Mindhárom gyülekezet (a ferencvárosi, a budahegyvidéki és a rákospalotai) élén képzett egyházzenész-kántor áll, akiknek szívügyük – a sajnos mára már teljesen feledésbe merült – graduálanyag felelevenítése, ápolása. Azt gondoljuk, hogy kár lenne elveszni hagyni egy olyan repertoárt, amelyet evangélikus elődeink a reformáció után még sokáig használtak, és ami gazdagabbá teheti keresztény életünket.

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt rendhagyó nagyheti és húsvéti sorozatunkra:

április 13., virágvasárnap 18 óra, rákospalotai evangélikus templom (Bp. XV., Régi Fóti u. 73.): passióéneklés az Eperjesi graduál alapján;

április 16., nagyszerda 19.30, Ferencvárosi Evangélikus Egyházközség (Bp. IX., Gát utcai rk. templom): lamentációk a protestáns graduálok anyagai alapján;

április 17., nagycsütörtök 18.30, budahegyvidéki evangélikus templom (Bp. XII., Kékgolyó u. 17.): úrvacsorai, majd lamentációs istentisztelet;

április 18., nagypéntek 18 óra, rákospalotai evangélikus templom (Bp. XV., Régi Fóti u. 73.): passióéneklés az Eperjesi graduál alapján és ehhez kapcsolódóan lamentációs istentisztelet;

április 20., hajnali 5 óra, Ferencvárosi Evangélikus Egyházközség (Bp. IX., Gát utcai rk. templom): húsvét hajnali istentisztelet.

Simon Barbara, a ferencvárosi gyülekezet kántora