Kultúrkörök

Jóllehet már egy éve elkészült, mégis csak most mutatják be a hazai filmszínházak az első magyar operafilmet, Erkel Ferenc Bánk bánját. Születését politikai indíttatású viharok kísérték, majd kicsinyes viták hónapokra dobozba kényszerítették az „újkori” magyar filmtörténet egyik legszebb darabját. A 34. Magyar Filmszemlén történt – versenyen kívüli – bemutatója volt rehabilitálásának első állomása. Hosszan tartó ovációval fogadta az érdeklődők sokasága a Káel Csaba rendezte nagyszabású alkotást, melyet előbb ismerhettek meg az Egyesült Államokban, mint itthon. Az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos operatőri munkájának köszönhetően a középkort felidéző tablókban, festői természeti képekben, izgalmas beállításokban, felejthetetlen jelenetekben gyönyörködhetnek a nézők. A Bánk bán akár Franco Zeffirelli legendássá vált operafilmjeivel is bátran felveheti a versenyt.

A címszerepet az Erdélyből elszármazott Kiss B. Atilla alakítja, akinek a hazai sikerek nyomán immár nemzetközi ismertsége is bontakozóban van. (Tavaly a barcelonai Teatro del Liceu színpadán lépett fel Montserrat Caballé partnereként Saint-Saëns VIII. Henrikjében, a budapesti társulat japán turnéján a Carmen Don Joséját énekelte, legutóbb pedig Hamburgban debütált a Parasztbecsület Turiddujaként.) A közönség és a szakma egyaránt lelkesedéssel fogadta a művész korábbi Bánk-alakítását: a szereppel kapcsolatban szerzett színpadi tapasztalatait bizonyosan a felvételek során is kamatoztatni tudta. Marton Éva Gertrudisként prózai színészeket megszégyenítő arcjátékával és drámai alakításával az operafilm központi alakjává lép elő. Immár több mint harminc éve tartó káprázatos világkarrierjének újabb állomásai a karakterszerepek, melyeket ugyanolyan nagy beleéléssel tolmácsol, mint korábban Verdi, Puccini és Wagner hősnőit. Bánk és a királyné összecsapása, mely Gertrudis meggyilkolásába torkollik, mind színészi, mind énekesi szempontból a film igazi csúcspontja. Rost Andrea személyében sikerült megtalálni Melinda ideális megszemélyesítőjét. A fiatal művésznő neve ugyancsak jól cseng a komolyzene világában, hiszen az elmúlt tíz évben a bécsi Staatsopertől kezdve a milánói Scalán keresztül a New York-i Metropolitanig minden nagy zenés színházban bemutatkozott már. Sugárzó egyénisége és szép, lírai szopránja megejtő színészi alakítással párosul. A többi szereplő – Gulyás Dénes (Ottó), Sólyom-Nagy Sándor (Petúr bán), Miller Lajos (Tiborc) és Kováts Kolos (II. Endre) – tudásuk legjavát adva járultak hozzá a vállalkozás sikeréhez.

Káel Csaba rendezésének további érdeme az átgondolt dramaturgia. Például Melinda teljes kiszolgáltatottságának hangsúlyozásával meggyőzően tárja elénk a meggyalázatásához vezető utat, a viharos Tisza-parti jelenetben pedig magyarázatot ad arra, hogy Tiborc miért nem tud a tébolyodott nő segítségére sietni, amikor Bánk asszonya gyermekével az örvénylő folyóba veti magát. Az utóbb említett jelenetre rímelő előjátéktól a megrendítő zárójelenetig egy pillanatra sem kalandozik el a néző figyelme, és a film megtekintése minden bizonnyal sokak számára a mű revelációszerű újrafelfedezését fogja jelenteni.

Lehet, hogy ez a Bánk bán világkarrierjének kezdete? Jogosan bízhatunk ebben...

Pallós Tamás (Új Ember)