Evangélikusok
"Hozomány" a Nagytemplom
A békéscsabai evangélikus nagytemplom |
A döntést a békéscsabai képviselő-testület márciusban hozta meg. A település polgármestere, Papp János a „hozománygálán” arról beszélt, hogy „a város kultúrájának, értékeinek gazdag tárháza számos lehetőséget kínált, nem volt könnyű választani”. Végül Munkácsy Mihály, a csabai kolbász és az evangélikus Nagytemplom mellett döntöttek. Ez utóbbiról a polgármester a következőket mondta: „A Nagytemplom nagyon értékes építészeti emlék, de rég túlnőtt ezen. Békéscsabán valójában az együttélés, az erős gyökerek és a kötődés szimbóluma, és így nem véletlenül része a város logójának is.”
A városi képviselő-testület egyik tagja, a békéscsaba-erzsébethelyi gyülekezet lelkésze, Kutyej Pál Albert az Evangélikus Életnek adott nyilatkozatában elmondta: – A Kisebbségi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság fogalmazta meg a békéscsabai hozományra tett javaslatait, ezek között első volt a Nagytemplom. Bizottsági elnökként úgy éreztem, hogy a közgyűlésen is fel kell szólalnom mellette. Arról beszéltem, hogy ez az egyik legnagyobb szlovák–magyar kettős nyelvű evangélikus templom Európában, és hogy méltán van helye a város logóján is: megjelenik a hivatalos levelek pecsétjein, és ennek alapján készített sok üzletember is bélyegzőket a maga számára. A logón egyébként a Kis- és a Nagytemplom együtt látható, mert ez annyira egyedi a világban, hogy össze sem lehet téveszteni mással. A testület egyhangúlag, 21 igen szavazattal fogadta el a három békéscsabai hozományt. Kimondta tehát, hogy ezekkel gazdagítja a békési megyeszékhely az európai sokszínű kultúrát. Szerintem a 3600 fős Nagytemplom tagadhatatlanul a legjelentősebb műemléki épület Békéscsabán, amit méltán tekintenek meg a külföldiek, világiak is. Nem dicsekszünk vele, hiszen elődeinktől örököltük, de vigyázunk rá, hogy mi is át tudjuk adni az utódainknak – zárta szavait a lelkész.
Szegfű Katalin
Regionális hozzárendelés: Békéscsabai Evangélikus Egyházközség