e-világ

A konferencia résztvevői az esztergomi vármúzeumban

A fenti témacímmel rendezett konferenciát az esztergomi vármúzeumban április 28-án a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke. Agócs István köszöntőjében utalt arra, hogy hagyományteremtő céllal szervezték meg ezt a találkozót: a jövőben évente szeretnének alkalmat teremteni arra, hogy az egyházak vezetői egy-egy kérdés kapcsán elmondhassák véleményüket a megye politikusai előtt. Az első ilyen jellegű tanácskozás témájának aktualitását a nemrégiben megrendezett uniós népszavazás adta.

A magyar történelem valláspolitikai központjában megrendezett konferencia első és egyetlen laikus előadójaként Buda Péter valláspolitikai szakértő Szabad egyház, szabad állam – állam és egyház partnersége a jövő Európájában címmel fejtette ki gondolatait. Véleménye szerint az Európába vezető úton a gazdasági elvek sokkal hangsúlyosabban jelentkeznek, mint az erkölcsi oldal. Az egyházak egyik fontos feladata, hogy erre a problémára felhívják a politikusok figyelmét. Tudnunk kell ugyanakkor azt is, hogy az Európai Unió hazánkban sem fogja befolyásolni az egyház belső tanítását, hanem az egyes tagállamokra hagyja saját egyházpolitikájának megvalósítását.

A megkezdett gondolatmenet folytatásaként Erdő Péter prímás, esztergom–budapesti érsek a római katolikus egyházjog és az EU jogrendjének harmonizációját vizsgálta. Hangsúlyozta, hogy a belső kánonjog és az állami egyházjog között különbséget kell tenni. Véleménye szerint az EU-jog még kiforratlan, ezért egyelőre nincs hatással az egyetemes egyházjogra. Inkább az egyházi jogi személyek jogállása vet fel kérdéseket az egyesült Európában. Aggodalmának adott hangot, amikor a túlzott demokrácia elve alapján az unió diszkriminációt tiltó intézkedését vizsgálta. Így ugyanis egy intézmény nem lehet világnézetileg elkötelezett: egyházi iskoláinkba ezen az alapon mindenkit fel kell venni. Erdő Péter szerint a megoldás az lehet, ha az ott dolgozó munkatársaktól várjuk el követelményként a keresztény értékrendet.

Rédly Elemér pápai prelátus a lelkipásztor szemével vizsgálta a konferencia témáját. Tudatosította, hogy az evangélium hirdetése nem függhet a külső körülmények kedvező vagy kedvezőtlen alakulásától, csak a megtérésünktől. Véleménye szerint az unión belül több olyan dolog is megvalósulhat, amely számunkra különösen fontos: például a keresztények egysége, az egykor ellenséges országok megbékélése, Trianon problémájának megoldása. Magyarország nem attól keresztény, hogy mindenki hívő, hanem attól, hogy neveltetésünkben, kultúránkban, történelmünk alakulásában érezzük a keresztény szellemiséget. Fel kell hívnunk Európa figyelmét arra, hogy az erkölcsi problémákból adódnak a gazdasági nehézségek. A fiatalok morális neveléséből tehát minden országnak gazdasági érdeke származik. Hangsúlyozta, hogy „az értékekkel szemben nincs semlegesség, a világnézet több mint tárgyi tudás”. A tagállamok lakosságának nagy része valamilyen egyházhoz tartozik, csak néhány százalék vallja ateistának magát. A pápai prelátus előadásában azon félelemének adott hangot, hogy liberalizmus és semlegesség címén államvallássá teszik az ateizmust Európában. Feladatunk, hogy a keresztény társadalmi tanítást hirdessük, de tudnunk kell, hogy ezek csak külső körülmények, amelyektől nem függ az egyház jövője – zárta szavait.

Lukáts András református püspökhelyettes egyházának jövőjét vázolta referátumában. Sajnálatosnak tartotta, hogy a mai életfelfogást a teljesítmény, a pozíció és a jólét határozza meg. Ezzel szemben azok, akik ma Magyarországon a keresztény értékrendet vallják, nacionalisták, klerikálisok és megbélyegzettek. Hollandiában gyülekezeti centrumokat zárnak be az igénytelenség miatt, ugyanakkor iszlám mecsetek épülnek. Emlékeztetett arra, hogy az EU zászlajának 12 csillagot ábrázoló jelképe a Jelenések könyvének egyik jelenetét ábrázolja. Ennek alapján is hallatni kell a szavunkat. Zsoldos Gábor tatai református esperes ehhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy az Európai Unió alapítása eredetileg a 325-ben tartott niceai zsinathoz vezethető vissza. Valójában 1054-ben, a nagy egyházszakadással jött létre a keleti és a nyugati civilizáció Európában.

Ittzés János evangélikus püspök Európa lelke – a Lélek Európája címmel tartott előadásában hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az EU határa nem a korábbi szabad és nem szabad európai államok között húzódik, hanem a Krisztus-hívők és a nem Krisztus-hívők között. Európa lelkét ma a szekula-rizmus, a liberalizmus és a globalizmus határozza meg. Kiiktattuk életünkből Istent, de úgy, mintha korábbi érdemeit is elfelejtettük volna. A korszellemet és az aktuális politikai csillagállást kérdezzük Isten helyett. A népszámlálás szerint hazánk lakosságának 75%-a tartja magát vallásosnak vagy a keresztény értékeket vallónak. De ne gondoljuk, hogy csak a maradék 25% áll ki az élettársi viszony vagy az ún. szingli életmód mellett, és hogy csak nekik születik házasságon kívül gyermekük, vagy végeznek abortuszt. Egy hajóban ülünk, és nézzük a lankadt vitorláinkat. Néhányan szelet próbálnak fújni, és csodálkoznak, hogy nem mozdulunk. Sokan mást is várnak tőlünk, de nekünk csipetnyi sóként és körömnyi kovászként kell hirdetnünk, ami ránk bízatott, hogy Európa lakható földrésszé váljon – hangsúlyozta egyházunk püspöke.

Korreferátumában Bencze András evangélikus esperes megemlítette, hogy egyházmegyéjének gyülekezeteiben számos külföldi partnerkapcsolat létesült. Az uniós törekvések szellemének megfelel például az is, hogy a komáromi lelkész rendszeresen tart istentiszteleteket a szlovákiai városrészben. A megépült Mária Valéria híd már az esztergomiaknak is felkínálja a szlovákiai területek felé való nyitás lehetőségét.

Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi hangsúlyozta: a zsidó hitvallásúak a népszámlálás szerint valóban kevesen vannak, de ennek oka az, hogy hitvallásuk helye a templom. Az elmúlt évszázadban a zsidók két ószövetségi eseményt is újra átéltek. Az egyik az Izrael népének teljes kiirtására tett kísérlet – erről Eszter könyvében olvashatunk –, a másik pedig Isten nevének totális elfelejtetése – amiről a Makkabeusok könyvében van szó. Ne csodálkozzunk tehát, ha a népszámlálásnál sokan nem merték megvallani hovatartozásukat. A főrabbi reményét fejezte ki, hogy ennek az évszázadnak az elején egy szabad közösségbe léphetünk be, ahol nem ismétlődhetnek meg a múlt szörnyűségei.

A konferencia sajtótájékoztatóval ért véget abban a reményben, hogy jövőre egy más témában újra együtt lehetnek az érintettek, és ismét lehetőség nyílik arra, hogy a megye politikusai meghallgassák az egyházak vezetőinek véleményét.

Menyes Gyula