e-világ

Izraeli régészek újabban felszínre hozott leletei alátámasztják a Bibliából ismert Dávid és Salamon király történelmi létezését.

A Kineret-tó (Genezáreti-tó) térségében folytatott ásatásaik eredménye ellentmond azoknak a Biblia-kutatóknak, akik a két uralkodót, akárcsak Ádámot és Évát, a mítoszok világába sorolnák – állapította meg a jeruzsálemi Héber Egyetemnek a Kathpress által ismertetett közleménye.

A régészeknek sikerült bizonyítékokat találniuk arra, hogy a Genezáreti-tó közelében emberi település létezett a Krisztus előtti X. évszázadban. Olajbogyókon és elégett gabonán végzett korszerű vizsgálatok segítségével lehetségessé vált az időpont „igen pontos” meghatározása.

Abban az időben, Sisak egyiptomi fáraó uralkodása alatt a Genezáreti-tó közelében fekvő Rehov városát tűzvész pusztította el. A fáraó serege Kr. e. 925-ben tört be a Szentföldre, ez egybehangzóan megállapítható a Biblia és a karnaki (Egyiptom) Amon-templom falán olvasható győzelmi jelentésből, amely egyértelműen meghódított városként említi Rehovot. Mivel Sisak csak néhány évvel Salamon király halála után pusztította el Rehovot, a kutatók ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a város Salamon idejében létezett és virágzott. A település most meglelt maradványai tehát újabb „támasztékul” szolgálnak a „mitológiai királyokról” beszámoló bibliai szövegrészeknek.

A Kineret-tó (más nevein: Gene-záreti-tó, Tiberias-tó, Galileai-tenger) a Szír–Jordán-árok északi részén, Izrael és Szíria területén fekszik, kiterjedése 166 négyzetkilométer. Legnagyobb mélysége 481 méter. A rajta keresztülfolyó Jordán számos halfajnak ad otthont, és a környék lakosainak az ősidőktől folytatott halászat nyújt megélhetést. Az Ószövetségben az izraeli törzsek és a szomszédos királyságok közötti határt jelentette. Az Újszövetség számos jelentős eseményének színhelye volt a tó környéke, ahonnan Jézus galileai tanítóútjaira indult. A Genezáreti-tó partján hangzott el a Biblia szerint a Hegyi beszéd is.

(Panoráma)