Egyházunk egy-két hete
Köszöntjük első egyházzenei doktorainkat: Finta Gergelyt és Kamp Salamont
Az egyházzene negyven esztendőn keresztül a magyar zenei élet mostohagyermeke volt. A Zeneakadémián az egyházzene szakot a második világháború után megszüntették. A rendszerváltás után dr. Dobszay László zeneakadémiai professzor szorgalmazására újra megalakult az egyházzenei tanszék. Ugyancsak ő ismerte fel, hogy a színvonalas egyházzenészképzés kiterjesztése a jövőben csak úgy lehetséges, ha – egy doktoriskola megvalósításával – megfelelő doktori képesítést nyernek a jeles egyházzenész-növendékek. Az európai oktatási rendszer szerint ugyanis magasabb rangú intézményekben csak az taníthat, akinek doktorátusa van. A művészeti egyetemek ezért művészeti doktorátusokat adnak ki DLA (doctor liberarium artium) megnevezéssel.
A doktorképzés legalább három-, de legfeljebb hatéves stúdiumot jelent. Ez idő alatt a doktorandusznak a doktoriskola előadásai mellett más hazai és külföldi egyetemek kurzusain is részt kell vennie. És ami a legfontosabb: egy saját maga által választott témában kutatásokat kell folytatnia, illetve a kutatások eredményét egy tudományos szintű dolgozatban összefoglalnia. Ezt a dolgozatot két hivatalos bíráló értékeli, majd a művet a jelölt a nyilvánosság előtt megvédi. S végül – zenei tárgyról lévén szó – koncert keretében bemutatja a dolgozat tárgyának egyik zenei megvalósítását.
Az egyházzenét szerető evangélikus fiataljaink korán felismerték a képzési lehetőségeket, és többen jelentkeztek az egyházzenei tanszakra. Közülük ketten az elmúlt napokban fejezték be a doktori stúdiumot.