Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2003 - 2 - Köszöntjük első egyházzenei doktorainkat:Kamp Salamont

Egyházunk egy-két hete

Köszöntjük első egyházzenei doktorainkat:Kamp Salamont

Kamp Salamon (balra) prof. Helmuth Rellinggel a Magyar Bach Társaság alapításakor, 1992-ben a Deák téri evangélikus templomban
Kamp Salamon a hartai evangélikus gyülekezetből indult el.

Zenei tanulmányait Hartán, Baján, Kecskeméten kezdte. Először a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen, majd a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karvezetés szakán szerzett diplomát, Párkai István osztályában. Tanulmányait a Bécsi Zeneakadémián folytatta Karl Österrei-cher professzor irányításával. Ide- haza az Országos Filharmónia Magyar Állami Énekkarának asszisztense lett. Művészi pályafutásának 1990-től 1996-ig tartó szakaszában a debreceni Kodály kórus karnagya volt. Az európai hírű kórussal jelentős programokat valósít- ott meg: hangversenyciklusokkal egy-egy évet szentelt Haydn, Mozart, Bach, Schubert oratórikus műveinek bemutatására. E kórus élén több mint háromszáz művet tanított be, és öt CD-felvételt készített. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára és egyházunk országos zeneigazgatója.

A Lutheránia ének- és zenekar élén 1987-től áll. Ettől kezdve a Lutheránia Weltler Jenő vezette négy évtizedes Bach-hagyományához kapcsolódva immár szinte minden tevékenysége Bach nevéhez kapcsolódik. 1989-ben részt vett a stuttgarti Nemzetközi Bach Akadémia mesterkurzusán, melynek a világhírű Helmuth Rilling professzor a vezetője. 1990-ben szorgalmazására létrejött az első budapesti Bach-hét, mely minden évben, június első hetében megismétlődik. 1992-ben hívta életre a Magyar Bach Társaságot, melynek jelenleg elnöke is. A Lutherániával – a hagyományos nagyheti és karácsonyi előadásokon túl – rendszeressé tette a kantátaénekléseket, melyeket mindig azokon a vasárnapokon mutat be a főistentiszteleten a Deák téri templomban, amelyekre Bach szánta őket.

Kamp Salamon doktori dolgozatának témája szorosan ehhez a tevékenységéhez kapcsolódik: „A Bach-korabeli Lipcse istentiszteleti élete és J. S. Bach korálkantáta-évfolyama”. Disszertációjában bemutatja, hogy a 17. század első felében milyen gazdag volt a lipcsei gyülekezet istentiszteleti gyakorlata, liturgikus élete, s abba hogyan illeszkedtek bele a kantáták. Bach közel 300 kantátát írt, ebből mintegy kétszáz maradt ránk. Kamp Salamon vizsgálatának tárgya az az 1724–25-ben írt negyvenegy kantáta, melyeknek egy-egy korál az alapja. A dolgozatból megtudható, hogy a liturgia mely pontján énekelték a kantátákat, hogyan kapcsolódtak a vasárnap igéjéhez és a vasárnap meghatározott énekéhez. Az is kiderül, miként érvényesül ezekben a művekben Bach lutheri értelemben vett Krisztus-hite és a Szentíráshoz való ragaszkodása. Zenei elemzéseivel arra is felhívja a figyelmet, milyen gondosan komponálta a szerző a kantáták tételeit, hogyan alakult kompozíciós technikája, és milyen sokféle szerkesztési módot alkalmazott. A disszertáció kitér még a későbbi korok liturgikus és egyházzenei romlására, s egyben arra is inspirál, hogy mai egyházzenei gyakorlatunkat felülvizsgáljuk, megjobbítsuk.

A doktori hangversenyre december 22-én került sor a Deák téri templomban. Ez alkalomból a Karácsonyi oratórium három kantátája hangzott el, amely kiválónak bizonyult a vizsgázó karmesteri kvalitásainak bemutatására. A zsúfolásig megtelt templom közönsége Kamp Salamon rendkívül koncentrált, szuggesztív vezénylésének lehetett tanúja. Irányításával mind az énekkar, mind a szólisták és a zenekar művészileg a lehető legjobbat tudta nyújtani. Az előadás hallgatóitól a legmagasabb elismerést kapta.

A disszertáció megvédése január 6-án történt. Zenei részről Zászkaliczky Tamás orgonaművész, zenetudós volt a bíráló, teológiai részről pedig D. dr. Harmati Béla püspök. Bírálatukban hangsúlyozták, hogy a dolgozat azon tétele, miszerint a liturgikus gyakorlat és Bach kantátái szoros összefüggésben vannak egymással, teljesen igazolt. Kiemelték a dolgozatnak azon eredményét, melyben a szerző kimutatja a kantátaszövegek kapcsolódását mind a korálhoz, mind pedig a Szentíráshoz. Úgy ítélték meg, e dolgozat a jövőben mindazok előtt ismert kell, hogy legyen, akik Bach e műveit előveszik.

Mindkét doktoranduszunk a bíráló bizottságtól megkapta a legmagasabb fokozatot: a „Summa cum laude” minősítést. Őszinte szívből gratulálunk mindkettőjüknek! Büszkék vagyunk rájuk! És kérjük az Urat, tegye munkásságukat egyházunkban továbbra is eredményessé és gyümölcsözővé.

Trajtler Gábor