Egyházunk egy-két hete

A Magyar Evangélikusok Tanácskozó Testülete május 13. és 15. között Budapesten ülésezett

Ha igaz az, hogy Földünkön mindenütt élnek magyarok, akkor bizonyára evangélikus vallású magyar testvéreink is fellelhetők a világ minden pontján. Csak hát tudjuk jól, szétszóródásunk – "szétszóratás" következménye. Ha pedig azokra gondolunk, akik felett az országhatár "lépett át", velük kapcsolatban nemzetünk szétszakítottságának tényét szoktuk a történelem számlájára írni. Gazdag irodalma van annak, hogy diaszpórában, a kisebbségi létben miként lehetséges mégis magyarnak megmaradni. A vigasztaló példák többsége a hit, az anyanyelv és a közösség megtartó erejének fontosságáról tanúskodik. A Magyar Evangélikusok Tanácskozó Testületének (METT) május 13–15. között lezajlott budapesti találkozójára a határokon túl élő magyar evangélikus gyülekezetek képviselői kaptak meghívást...

– Nem tervezzük egy magyar evangélikus világszövetség létrehozását – hangoztatta a METT szerdai ülésnapján Szebik Imre elnök-püspök. A házigazda "szabadkozása" nem igazán volt indokolt. Mert bár az Északi Egyházkerület székházának tanácstermében csupán tíz vendég képviselte a határon túli gyülekezeteket, együttesük híven tükrözte a magyar evangélikusság "nemzetköziségét".

Legtöbben – szám szerint négyen – a szomszédos Romániából érkeztek, a két egyházmegyényi Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyházkerületből. A "nyugatiak" pedig Augsburgon át, ahol május 11–13-án a Külföldön Élő Magyar Evangélikus Lelkigondozók Munkaközössége tartotta éves közgyűlését.

A tengeren túlról senki sem tudott eljönni a 2001 nyarán megalakított és évente egy alkalommal ülésező METT idei összejövetelére, de írásban két amerikai gyülekezet lelkésze is beszámolt az elmúlt esztendőről.

A Magyarországi Evangélikus Egyház elnöksége természetesen csaknem hiánytalanul részt vett a testület tanácskozásán, amelynek központi témája az identitás és az integráció volt. Hazai szemszögből Szebik Imre, a határon túli magyarság aspektusából Adorjáni Dezső, a brassói egyházmegye esperese értekezett. Jóllehet e helyütt nincs mód arra, hogy idézzünk az elhangzottakból, de a közeljövőben lapunknak is szándékában áll foglalkozni a témával. Már csak azért is, mert az Európai Unió intézményrendszeréhez való csatlakozással az identitás és az integráció kérdése óhatatlanul új kontextusba kerül. Hogy keresztény-evangélikus hitéletünk, illetőleg a határokon átívelő egyházi-gyülekezeti kapcsolatok vonatkozásában mire számíthatunk, arra az ülésnap vendégelőadója, Prőhle Gergely tért ki az egyházak és az EU kapcsolatát vizsgáló előadásában. A Magyar Köztársaság svájci nagykövete "mellesleg" kifejezetten erre az ülésre utazott Budapestre.

Ugyancsak a magyar kormány, közelebbről a MeH egyházügyi államtitkárságának képviseletében vett részt a tanácskozáson Fedor Tibor főosztályvezető, aki az egyházi kárpótlás helyzetéről adott tájékoztatást.

Fontos és hasznos információk cserélődtek ki a háromnapos együttlét során arról, hogy miként lehetséges diaszpórában, a kisebbségi létben is megmaradni magyarnak, magyar evangélikusnak. A legszükségesebb "információnak" azonban – vélhetően – eleve birtokában volt minden résztvevő. Hogy tudniillik a legfontosabb cél: megmaradni a hitben, megmaradni Krisztusban.

TPK