Egyházunk egy-két hete
Beszélgessünk!
Kommunikáció a gyakorlatban: a lelkészkonferencia néhány résztvevője beszélgetés közben |
Hosszú idő után ismét ószövetségi textusok alapján kell a vasárnapi igehirdetésre készülni. Hogyan szólít meg bennünket Isten az Ószövetségben, hogyan tudunk róla szólni az embereknek, illetve hogyan beszélnek róla azok, akik számára különböző szempontból fontos az Ószövetség? – az együtt töltött néhány nap alatt ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat. A konferencia alaphangjának megfelelően dr. Zsengellér József, dr. Karasszon István református professzorok és Róna Tamás rabbijelölt előadását követően mindig intenzív beszélgetés alakult ki.
Kérdés persze az Ószövetséggel kapcsolatos munka közben, hogy az igehirdetők átélik-e az „Én vagyok, aki veled beszélek” élményét? A jézusi jelenlétről, az evangéliumi kijelentés ószövetségi gyökereiről D. Takácsné Kovácsházi Zelma kitűnő előterjesztését hallhattuk.
Arról sem feledkezhettünk meg, hogy miképp jelentkezik egyházunk szervezetében és az egyes emberekkel folytatott kapcsolatunkban az Istentől tanult „beszédkészség”. „Hogyan beszél a püspök a lelkésszel?” és „Hogyan beszél a lelkész az emberrel?” – sokat eláruló címek. Az előbbi alatt fórumbeszélgetés zajlott püspökeinkkel, az utóbbi előadást – amelyet dr. Kocsev Miklós tartott – szituációs gyakorlat követte.
A reggeli áhítatok és a befejező úrvacsorai alkalom alapigéi Isten és Jónás beszélgetései alapján szólaltak meg Kertész Géza szolgálatával. Az esti áhítatok során Jézus különböző emberekkel folytatott beszélgetéseit vettük elő Máté evangéliumának textusai szerint, a hittudományi egyetemről kért igehirdetők – dr. Reuss András, dr. Fabiny Tamás és dr. Varga Gyöngyi – segítségével.
A különböző nézőpontok, az eltérő gondolkodásmód nem ritka ütközése ellenére azt mondhatjuk, hogy a tavaszi lelkészkonferenciák sorában újból egy jó hangulatú, lüktető szellemiségű alkalmat élhetett át a közel hetven résztvevő.
Ördög Endre