Keresztény szemmel

A bátorság azzal kezdődik, hogy részesei maradunk a küzdelemnek. Miért nem vagy képes megtenni azt, amiről tudod, hogy meg kell tenned? Mikor valaki eljut addig a pontig, hogy ráeszmél saját tehetetlenségére, akkor Istennek lehetősége van arra, hogy azokat a jellemhibáit korrigálja, amelyek visszatartják őt a teljes élet megélésétől. „Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az ÚR, mindenütt, amerre csak jársz.” (Józs 1,9)

A félelem és az elbizonytalanodás érzése leginkább akkor kerít hatalmába, amikor teljesen egyedül vagy. De Isten mondja: „Én veled leszek.” Ő melletted áll. Stu Webber mesélte egyszer a következő történetet: „12 éves fiamnak hároméves testvérére kellett vigyáznia a hajókikötő stégén. A kissrác elvesztette egyensúlyát, és a két méter mély vízbe zuhant. A nagyobbik elkezdett segítségért kiabálni, mire én odarohantam. Beugrottam a vízbe, és lemerültem a sötétségbe, de semmit sem láttam. Nem találtam a fiamat. Feljöttem levegőért a felszínre, majd újra a víz alá buktam. Végül rátaláltam körülbelül 1,5 méter mélyen. A stég egyik tartóoszlopát szorongatva próbálta kicsi életét menteni. Megragadtam, és levegő után kapkodva mindketten a felszínre jöttünk. Miután kimásztunk a vízből, megkérdeztem tőle: »Billy, mi a csudáért szorongattad azt az oszlopot?« Az én kisfiam csak ennyit mondott: »Csak rád vártam, Apa, csak rád vártam!«”

Talán félelemben és bizonytalanságban fuldokolsz, és arra vársz, hogy Isten megjelenjen. Ő szeretné lefejteni a görcsösen kapaszkodó ujjaidat, hogy végre kiemelhessen félelmeidből, és azt mondja: „Én veled leszek.”

A bátorság olyan erő, amely el tudja engedni azt, amit megszoktunk. Emlékezz arra a bibliai történetre, amikor a tanítványok csónakjukkal erős szélbe kerültek, és a sötétben azt hitték, hogy kísértetet látnak a vízen. Rémülten kiabálni kezdtek. Jézus ekkor ezt mondta nekik: „Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!” Ekkor Péter kiszállt a csónakból, és elkezdett a vízen járni (Mt 14,22–33). Mi természetszerűleg a csónakban maradnánk, ott, ahol nekünk kényelmes. De Isten azt mondja: „Szállj ki a csónakból! Ha süllyedni kezdesz, majd én elkaplak. Nem hagyom, hogy megfulladj.”

Talán nagy döntések előtt állsz ezen a héten. Ülsz a magad „csónakjában”, és valami azt súgja, hogy vállald a kockázatot, hogy hagyd ott azt, ami megszokott, kényelmes, és lépj rá a vízre! Légy bátor! Tégy valami olyat, ami értékes, ami örök életre szól.

Fektesd be az életedet, ahelyett hogy csak eltöltenéd azt! Éld úgy az életedet, mint egy nagy kalandot. Legyen a döntés tárgya akár egy költözés, egy új munkahely; hogy abbahagyj-e egy kapcsolatot, vagy éppen elkezdj egyet – szállj ki a csónakból, engedd el a megszokottat, légy bátor, mert Isten veled van.

A bátorság akkor növekszik igazán, amikor az életedet meghatározó alapelvek erősebbek a körülményeknél. Vannak-e olyan elveid, amelyekért érdemes akár meghalni is? Van-e olyan alapelved, amiért érdemes élni? Hadd mondjam el az élet ábécéjét: A= az élet helyzetei, B= amiben hiszel, C= a következmények.

Mikor „A” (az esemény) bekövetkezik az életedben, akkor a „B” (amiben hiszel) határozza meg azt, hogy a „C” (a következmény) milyen lesz. Lássunk egy példát arra, hogy milyen volt Pál apostol ábécéje, mikor börtönben volt. A = az élet kegyetlen és igazságtalan; B = Jézus Krisztus Úr, Isten az, aki irányít mindent; C = éneklek, és dicsérem Istent.

Sziklaszilárd-e a „B” (amiben hiszel) az életedben, amire építve teljes életet tudsz élni? Mi tölti be a gondolataidat: az alapelv vagy a körülmények? Tudja-e működtetni ez az alapelv a házasságodat? Nevel-e gyermekeket? Biztosít-e megélhetést? Leküzdi-e a függőséget? Koncentrálj erre az alapelvre, ahelyett hogy a téged körülvevő körülményeket figyelnéd, és hidd el, sokkal bátrabb leszel!

Nem tudom, hogy miben lenne bátorításra szükséged, de azt tudom, hogy ez mindannyiunkra ráfér. Isten most neked mondja: „Kelj fel, én veled leszek. Légy bátor!”

Whit Criswell (Monday Manna)