e-világ

Az Európai Unió egy év múlva magába foglalja majd a nyugati keresztény kultúrájú államokat. Ezzel – bár tudatos felismerés nélkül – először egyesülnek a nyugati kereszténységhez tartozó európai népek. Ez alól csak Görögország és Ciprus kivétel. E két ország népe ugyan nem a nyugati kereszténységhez tartozik, de nem is lehet őket pravoszláv kereszténynek tekinteni – inkább a mediterrán kultúrához kötődnek, mint a kelet-európaihoz. Ez esetben tehát a vallási hovatartozás nem fedi a kulturális határokat.

Bármennyire hihetetlenül hangzik, az EU keleti határa nagyjából egybe fog esni az 1054-es nagy egyházszakadáskor kialakult határral, amely már akkor is – akárcsak ma – két kultúra határa volt. Történelmi tény, hogy a kereszténység első szakadásának hátterében is igen erős kulturális okok álltak, de mi foglalkozzunk inkább a mai, erkölcsi és gazdasági határral.

Egy tekintélyes nemzetközi szervezet a közelmúltban 102 ország korrupciós rangsorát közölte. Ebben tizennyolc volt szocialista ország neve szerepelt. Az EU tagjelöltjei kivétel nélkül a második negyedben vannak. Élükön az alpesi kultúrához szervesen tartozó Szlovénia áll, ezt követi a skandináv kultúrához kötődő Észtország. A pravoszláv keresztény kultúrájú országok az utolsó negyed végére kerültek.

Minket – a volt szocialista országok között – a harmadik helyre soroltak. A második negyedben meglepő módon Fehéroroszország és Bulgária neve is megjelent. Az előbbiben nyilván azért látják kisebbnek a korrupciót, mert nem piacosított, azaz nincs szabad lehetőség a vagyongyarapításra. A diktatúrákban nem a vállalkozások és a hivatalok korruptak, hanem a diktatúra maga. Az pedig nem annyira vagyont gyűjt, sokkal inkább hatalmat. Úgy vélem, kultúráját tekintve Bulgária pedig félúton van a pravoszláv Kelet-Európa és Görögország között. A korrupció tekintetében „igen rossz” minősítést kaptak a Szovjetunió utódállamai. Ez is azt bizonyítja, hogy Jaltában nagyon nyugatra húzták meg a Szovjetunió befolyási határát.

A fenti rangsorhoz nagyon hasonló az is, amely a bérszínvonal, a rendszerváltás óta elért gazdasági teljesítmény és az egy lakosra jutó nyugati tőke nagysága alapján készülhetne.

Hasonlóképpen bírálhatók el a kulturális teljesítmények is, vagyis minden mutató azt bizonyítja, hogy a felvételre kijelölt országok más minőséget képviselnek, mint azok, akiknek erre még várniuk kell.

Az egy év múlva kibővülő Európai Unió tehát a kulturális egység felé is közelít. Az elmúlt néhány száz év során elhitették az európai népekkel, hogy a politikai államhatárok az elsődlegesek. Mára kiderült, hogy a kulturális közelség, rokonság ennél sokkal fontosabb. Persze arra, hogy ezt a nagy többség is megértse, türelemmel kell várni. De a türelem ez esetben is rózsát terem.

Kopátsy Sándor (MTI)