Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2003 - 32 - Lelkészlakavatás Csikvándon

Egyházunk egy-két hete

Lelkészlakavatás Csikvándon

Csikvánd felújított lelkészlakja
A csikvándi evangélikus gyülekezet tagjai augusztus 3-án ünnepi istentisztelet keretében adtak hálát Istennek az ez évben elvégzett parókiafelújítási munkákért.

Csikvánd kicsiny, de igen szép település a Bakony és a Kisalföld találkozásánál. Győr- től 32, Pápától pedig 18 km-re fekszik. A község első írásbeli emlékei 1270-ből származnak. A rendelkezésre álló adatok alapján a falu lakossága már az 1570-es években evangélikussá lett, és Csikvándnak 1630 óta van evangélikus lelkésze.

A templom alapfalai a 13–14. századra vezethetők vissza. A török uralom alatt leégett, de 1653-ban és 1697-ben újjá-építették.

Az 1794-ben épített és az idők folyamán elavult lelkészlakás helyett Horváth Béla lelkész 1902-ben építtetett új parókiát, az akkori követelményeknek megfelelően. Ebben laktak a lelkészek 1980-ig, amikor az időközben Malomsokkal társult egyházközség pásztora az ottani komfortosabb lakásba költözött.

Csikvánd lakossága az 1600-as évek háromszázas lélekszámáról 1945-ig ezer főre szaporodott, lakóinak kétharmada evangélikus, egyharmada pedig római katolikus volt. A II. világháborút követő évek politikai és gazdasági viszonyai, illetve a falurombolás hatására a legutolsó népszámlálás adatai szerint az 500 főből 283-an vallották magukat evangélikusnak.

Ez a kicsiny „mustármag” azonban soha nem mondott le arról, hogy lelkésze továbbra is a községben lakjon. Anyagi helyzetüket is figyelembe véve úgy gondolták, hogy pásztoruk innen gondozhatná a környék szórványban élő evangélikusait.

Miután a szakértők a közel százéves épületet felújíthatónak találták, a közösség hozzáfogott régi vágya megvalósításához. Sikeres pályázatot nyújtottak be, s ennek eredményeként a Széchenyi-terv segítségével 5 millió forintot, az Országos Evangélikus Egyháztól pedig 3 millió forintot kaptak. Az induláshoz szükséges további mintegy 2 millió forintot pedig néhány hónap alatt a gyülekezet tagjai és az elszármazott hívek adták össze. Ily módon tavasszal megindulhatott a felújítási munka, amely mostanra fejeződött be.

Ennek eredményeként tartották meg augusztus 3-án az ünnepi hálaadó istentiszteletet, amelyen Smidéliusz Zoltán nyugati (dunántúli) püspökhelyettes hirdette az igét a 68. zsoltár 20. verse, illetve Jn 6,67–69 szakasza alapján. Prédikációjában utalt arra, hogy a cél megvalósítása érdekében a gyülekezet minden tagja kivette a részét a harcból és küzdelemből. Ez azonban csupán akkor lehetett sikeres, ha azt Isten segítségével, Jézust követve végezték. Csak Jézus által van igazságunk Isten előtt, és általa vezet az út az igazság és az örök élet felé.

Ezután a gyülekezet ifjú tagjai karénekkel szolgáltak, befejezésül pedig a püspökhelyettes, Weltler Sándor helyettes lelkész és a korábban itt szolgáló Asbóthné Pécsinger Éva nagygerezsdi lelkipásztor osztott áldást a gyüle- kezetnek.

Az istentiszteletet követő közgyűlésen Zámolyi Zoltán felügyelő ismertetette a parókia felújításának fontos mozzanatait, majd dr. Weltler János kerületi felügyelő köszöntötte a gyülekezetet. Beszédében kiemelte: Isten megmutatta az alkalmas pillanatot, amikor ezt a fontos munkát sikerrel lehet megvalósítani. Bízunk benne, hogy a gyülekezetnek része lesz egy másik alkalmas pillanatban is, amikor a lelkészlak egy család otthonává válhat.

Dr. Medgyaszay László országgyűlési képviselő is osztozott a gyülekezet örömében, és reményét fejezte ki, hogy ez a szép alkalom erősítőleg hat a gyülekezet további életére.

Végül a résztvevők átvonultak a felújított parókiához. Németh Gézáné lelkészözvegy a parókia előtt emlékezett meg az ott eltöltött időről, majd a három lelkész megáldotta a paplakot, és kérte Isten segítségét a további munkákhoz. A gyülekezet boldogan tekintette meg a példásan és a mai követelményeknek megfelelően felújított épületet, melyben egy kis gyülekezeti termet is kialakítottak.

Az összejövetelt ünnepi ebéd zárta, amit a szomszédos kultúrotthonban rendeztek meg. A pompás ételsorok és nem különben kitűnő „hazai” borok mellett a megjelentek kötetlen formában élvezhették a sikeres munka eredményét, ahol pohárköszöntőt mondott – többek között – a legidősebb gyülekezeti tag, Zámolyi Ferenc, Schweiger Emil malomsoki gyüleketi felügyelő, valami Bancsó Zoltán polgármester.

Adja Isten, hogy e kicsiny gyülekezet tovább növekedjen és erősödjön örömben, békességben.

Novobátzkyné dr. Nagy Paula

Regionális hozzárendelés: Csikvándi Evangélikus Egyházközség