Keresztutak

Nemzeti imanap az ország közepén

Arról, hogy első királyunk – István – jóvoltából népünk felvette a kereszténységet, a Magyarországi Evangélikus és a Református Egyház Budapesten hagyományosan augusztus 19-én, állami ünnepünk előestéjén emlékezik meg. Jóllehet jelen lapszámunkat már csak az ünnep után veheti kezébe az olvasó, az idei közös istentiszteletről még nem áll módunkban beszámolni. Az augusztus huszadikát megelőző hétvége spirituális eseményei között azonban méltán tarthatott számot megkülönböztetett érdeklődésre egy elsősorban evangélikus és egy kifejezetten ökumenikus alkalom.

A szervezőbizottság összetételének megfelelően a történelmi egyházak képviseletében is főként a különböző karizmatikus kegyességi irányzatokhoz tartozók töltötték meg augusztus 16-án a Pusztavacs főterén felállított hatalmas sátrat, ahonnét délután az ország mértani középpontját jelző, természetvédelmi területen álló építményhez vonult át a mintegy hatszáz fős – egész napos imádkozásra egybegyűlt – gyülekezet.

Evangélikus résztvevői igen, evangélikus szolgálattevői azonban nem voltak a hazánk közepén tartott nemzeti imanapnak, amelyet nem véletlenül időzítettek augusztus 20. „közelébe”. Mint az a szórólapokon olvasható volt, a hagyomány- teremtő céllal létrejött, hangsúlyozottan ökumenikus alkalom kezdeményezőiben az az eltökéltség munkál, hogy „az imaösszefogás és a nyomában éledező missziós kezdeményezések lángocskáit a Szentlélek egy közös nagy tűzzé fogja egyesíteni. Ez fogja lángra gyújtani, bűnbánatra ébreszteni, erkölcsi megújulásra indítani, egységében helyreállítani, megtérésre, Istennek tetsző életre vezetni nemzetünket”.

TPK