Evangélikusok
Jézus a szolgálat fundamentuma
Lelkészavatás egy rábaközi gyülekezetben
Selmeczi Géza |
Ittzés János igehirdetése alapigéjéül Lukács evangéliumának egyik versét választotta: „De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, inkább annak örüljetek, hogy a nevetek fel van írva a mennyben” (Lk 10,20). A püspök prédikációjában arra a Jézusra mutatott rá, aki kijózanító szavakkal hűti le a missziói parancs sikeres teljesítése felett örvendező tanítványokat. Ám Jézus ezzel nem ünneprontó akar lenni, szavai értelmét Isten országának rendjét megértve ismerhetjük fel. Nem mindig siker a lelkészi szolgálat, sokszor várja kudarc, próbatétel, nehéz szántás az Úr aratásában szolgálatot vállaló embert. Jézus figyelmeztetésével csupán a csalódást hozó hamis, üres illúzió leplét akarja lerántani, és helyette biztos fundamentumot akar adni a szolgálatba indulóknak és a szolgálatban állóknak – ez a biztos fundamentum pedig Krisztus szeretete. Ő hív és ő indít el, ő áll mellettünk az úton, ő ad erőt, kitartást és reménységet a munka során, és az ő ígérete igaz: nevetek fel van írva a mennyben. Erre a fundamentumra épüljön szolgálatod, ez legyen a reménységed, és ne bízz másban, mint Jézus szavában – biztatta a rábaszentandrási gyülekezet új lelkipásztorát Ittzés János.
Az istentiszteletet úrvacsoraosztás követte, amelyen a nyugati egyházkerület püspöke mellett Selmeczi Géza és lelkész édesapja, Selmeczi Lajos osztották a szent jegyeket. Selmeczi Lajos hét gyermeke közül Géza a második, aki ezt a hivatást választotta. „Isten különös kegyelme volt, hogy Lajos fiam után Géza is így döntött – mondta az édesapa. – Azt kívánom, hogy fiam úgy szolgáljon, ahogy az Úr vezeti, és hiszem, felismeri, hogy miként szólíthatja meg a gyülekezetet. A gyülekezettől pedig azt kérem, fogadják Géza fiam szolgálatát szeretettel.”
Kiss Endre, a rábaszentandrási egyházközség felügyelője is örült, hogy immáron lelkész házaspár szolgál a gyülekezetben. „Az elmúlt három esztendő során volt lehetőségünk arra, hogy megismerjük Selmeczi Gézát, és mondhatom, hogy beilleszkedett a közösségünkbe. Nem volna ellenünkre, ha a lelkész házaspár közöttünk maradna, de a végső szót majd püspök úr fogja kimondani” – fejezte ki reményét.
Selmeczi Géza, mint mondta, felszabadultnak érzi magát, hogy végre szolgálatba állhat, ám érzi a megváltozott státusából fakadó felelősséget is. „Örülök, hogy elérkezett életemben ez a pillanat, és azt a megkönnyebbülést érzem, amit mások is érezhetnek egy-egy hosszú ideje érlelődő, komoly döntés meghozatala után. Többször szolgáltam már igehirdetéssel is a gyülekezetben, de nem lelkészként. Most már felavatott lelkipásztorként állok a szószékre. Érzem ugyanakkor annak súlyát, hogy így immáron többet bíztak rám, mint hitoktatóként. Szeretnék ennek a nagyobb elvárásnak megfelelni. Ha Isten is engedi, azon leszek, hogy a gyülekezet összefogjam, a periférián lévőket megkeressem, hívogassam, és minél több közösségi alkalmat szervezzek” – hangsúlyozta a frissen felavatott szolgatárs.
K. M.
Regionális hozzárendelés: Rábaszentandrási Evangélikus Egyházközség