Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2003 - 38 - II. Nemzetközi keresztény konferencia

e-világ

II. Nemzetközi keresztény konferencia

P. Szőke János, a boldoggá avatások római posztulátora, Lezsák Sándor országgyűlési képviselő és Tőkés László református püspök
A Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciója felkéri a kormányt, hogy az Európai Unió októberben kezdődő kormányközi konferenciáján olyan javaslatot terjeszszen elő, amely az unió új alkotmányában egyértelmű említést tesz az európai kultúrát létrehozó és meghatározó örökség leírásakor a keresztény értékekről – mondta budapesti sajtótájékoztatóján Szászfalvi László. Az Országgyűlés emberi jogi bizottságának MDF-es elnöke közölte: ennek érdekében három képviselőtársával – Lezsák Sándorral, Font Sándorral és Sisák Imrével – határozati javaslatot nyújt be. Szászfalvi László emlékeztetett arra, hogy az EU konventje 2003. július 16-án lezárta az alkotmánytervezet vitáját, amelynek során „egyetlen arra irányuló módosító javaslatot sem fogadtak el, amely az európai kultúrát létrehozó és meghatározó örökség leírásakor a keresztény értékeket is megemlítette volna”. Mint mondta, már csak a kormányközi konferencián van lehetősége a magyar kormányzatnak arra, hogy az EU alkotmányának végleges szövegébe „a magyar állampolgárok, a politikai pártok, a civil szervezetek, illetve egyházak kezdeményezései” bekerülhessenek.

A keresztény értékek jelentőségét hangsúlyozó zárónyilatkozat elfogadásával fejeződött be szeptember 12-én, Lakiteleken a II. nemzetközi keresztény konferencia. Az értékek Európájáért címmel rendezett háromnapos tanácskozáson 11 országból csaknem 20 keresztény politikai és civil szervezet, mozgalom képviseltette magát, több mint száz küldöttel. A találkozó résztvevői egybehangzóan fontosnak tartották, hogy az európai alkotmányba bekerüljenek a keresztény értékek. A nyilatkozatot a tavaly novemberben az MDF, illetőleg a Kereszténydemokrata Fórum kezdeményezésére – ugyancsak Lakiteleken – létrehozott Európai Keresztény Politikai Mozgalom fogalmazta meg.

„Egy olyan alkotmány, aminek nincs bátorsága a gyökerekre hivatkozni, félmunka lenne” – szögezte le a mostani tanácskozás zárónapján Ingo Friedrich, az Európai Parlament alelnöke. Előadásában a politikus kiemelte; ha keresztény gyökereit Európa elfelejtené, saját jövőjét tenné kockára. Egyetértve más felszólalókkal rámutatott: a keresztény értékek nemcsak az európai emberek és kultúrák formálódására voltak és vannak hatással, de a jövő Európájára is, mert ezek segítségével lehet egy élhető és egészséges európai társadalmat építeni.

Ingo Friedrich hangot adott annak a meggyőződésének, hogy az Európai Unió növekvő fontosságú szerepet kap a világ életében. Hibás azt mondani, hogy az Európai Közösség egyedül a gazdaságra alapozódik. A gazdaság a levegőben lóg, ha nincs morális és etikai fundamentuma – közölte.

A délután folyamán igehirdetéssel is szolgáló Tőkés László királyhágó-melléki református püspök előadásában számadatokkal támasztotta alá az erdélyi magyarság fogyatkozását és nehéz helyzetét. Rámutatott: „az Európai Közösség átfogó kisebbségvédelmi rendszerének hiányában az Andreas Gross-féle jelentés nyomán idén született európa tanácsi határozat és ajánlás fontos nemzetközi dokumentumává válhat az önazonosságához és szülőföldjéhez ragaszkodó kisebbségi közösségek jogharcának”.

„A trianoni szindrómát, az elszakadás, illetve a többségi nacionalista elnyomás pusztító következményeit határmódosítás nélkül csak úgy van esély kiküszöbölni, ha az erdélyi magyarság még idejében kivívja részleges önrendelkezésének jogát, és kiépíti közösségi autonómiáját” – vélekedett Tőkés László. „Bebizonyosodott, hogy azokban az államokban, ahol biztosították a kisebbségek belső önrendelkezését, nem gyengült, hanem nőtt a stabilitás” – taglalta. Megítélése szerint Romániának a területén élő népes magyarsággal közös érdeke, hogy az autonómiához való jogot alkotmányos úton biztosítsa.

(MTI)