e-világ
II. Nemzetközi keresztény konferencia
P. Szőke János, a boldoggá avatások római posztulátora, Lezsák Sándor országgyűlési képviselő és Tőkés László református püspök |
A keresztény értékek jelentőségét hangsúlyozó zárónyilatkozat elfogadásával fejeződött be szeptember 12-én, Lakiteleken a II. nemzetközi keresztény konferencia. Az értékek Európájáért címmel rendezett háromnapos tanácskozáson 11 országból csaknem 20 keresztény politikai és civil szervezet, mozgalom képviseltette magát, több mint száz küldöttel. A találkozó résztvevői egybehangzóan fontosnak tartották, hogy az európai alkotmányba bekerüljenek a keresztény értékek. A nyilatkozatot a tavaly novemberben az MDF, illetőleg a Kereszténydemokrata Fórum kezdeményezésére – ugyancsak Lakiteleken – létrehozott Európai Keresztény Politikai Mozgalom fogalmazta meg.
„Egy olyan alkotmány, aminek nincs bátorsága a gyökerekre hivatkozni, félmunka lenne” – szögezte le a mostani tanácskozás zárónapján Ingo Friedrich, az Európai Parlament alelnöke. Előadásában a politikus kiemelte; ha keresztény gyökereit Európa elfelejtené, saját jövőjét tenné kockára. Egyetértve más felszólalókkal rámutatott: a keresztény értékek nemcsak az európai emberek és kultúrák formálódására voltak és vannak hatással, de a jövő Európájára is, mert ezek segítségével lehet egy élhető és egészséges európai társadalmat építeni.
Ingo Friedrich hangot adott annak a meggyőződésének, hogy az Európai Unió növekvő fontosságú szerepet kap a világ életében. Hibás azt mondani, hogy az Európai Közösség egyedül a gazdaságra alapozódik. A gazdaság a levegőben lóg, ha nincs morális és etikai fundamentuma – közölte.
A délután folyamán igehirdetéssel is szolgáló Tőkés László királyhágó-melléki református püspök előadásában számadatokkal támasztotta alá az erdélyi magyarság fogyatkozását és nehéz helyzetét. Rámutatott: „az Európai Közösség átfogó kisebbségvédelmi rendszerének hiányában az Andreas Gross-féle jelentés nyomán idén született európa tanácsi határozat és ajánlás fontos nemzetközi dokumentumává válhat az önazonosságához és szülőföldjéhez ragaszkodó kisebbségi közösségek jogharcának”.
„A trianoni szindrómát, az elszakadás, illetve a többségi nacionalista elnyomás pusztító következményeit határmódosítás nélkül csak úgy van esély kiküszöbölni, ha az erdélyi magyarság még idejében kivívja részleges önrendelkezésének jogát, és kiépíti közösségi autonómiáját” – vélekedett Tőkés László. „Bebizonyosodott, hogy azokban az államokban, ahol biztosították a kisebbségek belső önrendelkezését, nem gyengült, hanem nőtt a stabilitás” – taglalta. Megítélése szerint Romániának a területén élő népes magyarsággal közös érdeke, hogy az autonómiához való jogot alkotmányos úton biztosítsa.
(MTI)