evél&levél
A bibliás Luther
Hatvanegy évvel ezelőtt – 1942. október 31-én – a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban Máczay Lajos vallástanárom és cserkészparancsnokom egy előadással bízott meg a reformáció ünnepének alkalmából, melynek címe „A bibliás Luther” volt.
Köztudott, hogy Luther Márton – apja akarata ellenére – 1505. július 17-én Erfurtban belépett az Ágoston-rendiek kolostorába. Apja, a Möhrából származó thüringiai paraszt a mannsfeldi grófok rézbányáiban talált jobb munkalehetőséget. Vagyont ugyan nem szerzett, de egy házra és fia taníttatására jutott a keresetéből. Abban reménykedett, hogy Márton – jogi tanulmányai elvégzése után – polgári körülmények közé emeli családját.
Reformátorunk a szerzetesrendben szigorúan betartotta a szabályzatot. Itt találkozott a leláncolt Bibliával, amelyet szorgalmasan olvasott. (Az ősnyomtatványnak számító latin nyelvű Vulgata nagy értéket képviselt, ezért őrizték leláncolva a szerzetesek is.)
Luther Márton a tanulmányaiban is előrehaladt. Alig 28 éves volt, amikor a wittenbergi egyetem tanárává nevezték ki. Ebben a két-három ezer lelkes városban 1502-ben indult el az egyetemi oktatás. Luther eleinte filozófiát, majd teológiát tanított. Elnyerte a doktori fokozatot, ettől kezdve írásait a Szentírás doktoraként szignálta. Az Újtestamentumból különösen kedvelte Pál apostol leveleit. A rómaiakhoz írott levél nyomán jutott el arra a felismerésre, mely egész életét megváltoztatta: az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedete nélkül. Az Ószövetségből a zsoltárokat kedvelte. A 46. zsoltár alapján írta meg himnuszunkat, az „Erős vár a mi Istenünk” kezdetű éneket.
Amikor egy dominikánus szerzetes, Tetzel János pápai rendeletre búcsúcédulákat kezdett árusítani, Luther 95 tételben írta meg a véleményét ezzel kapcsolatban. Maga sem gondolta, hogy ezzel mennyi vitatkozás, kihallgatás veszi kezdetét. Arra pedig végképp nem számított, hogy szeretett egyháza feje, a római pápa kiátkozza, mint eretneket. Ezt még betetőzte, hogy beidézték a Wormsban ülésező birodalmi gyűlésre. Bár barátai attól féltették, hogy ha elmegy oda, akkor Husz János sorsára fog jutni, akit 100 évvel korábban Konstanzban megégettek – de Luther hajthatatlan maradt. Útja diadalút volt. 1521. április 16-án érkezett meg, és másnap már kihallgatták. Egynapi halasztást kért. 1521. április 18-án V. Károly német-római császár előtt kijelentette: hacsak a Szentírásból meg nem győzik, nem vonja vissza írásait és tanítását. A 21 éves császár, aki két éve állott a birodalom élén, határozottnak akart mutatkozni a választófejedelmek előtt. Dr. Luther Mártont eretnekként birodalmi átokkal sújtotta.
Reformátorunk 1521. április 26-án hagyta el Wormsot. Az úton színlelt támadással elrabolták. Wartburg várába vitték, ahol György lovag néven élt. Itt fordította le az Újtestamentumot német nyelvre, megteremtve ezzel a német irodalmi nyelvet. Az Újtestamentum 1521 szeptemberében jelent meg Wittenbergben. A teljes Biblia lefordítására 1534-ben került sor.
Máig szeretettel emlékezem vissza a hatvan évvel ezelőtti reformációi emlékünnepélyre, ahol beszélhettem a „bibliás Lutherről”.
Dr. Reményi Mihály (Nyíregyháza)