Evangélikusok

Gyurátz Ferenc egykori evangélikus püspök emlékére a Kőszegi Gyurátz Ferenc Evangélikus Leánygimnázium Volt Növendékeinek Egyesülete 2003 januárjában alapítványt hozott létre, melynek célja a Kőszegi Evangélikus Mezőgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola egy-egy kiválasztott diákjának támogatása. A kuratórium elnöke Horváth Antal igazgatóhelyettes, aki az állami iskola igazgatójaként szívügyének tekintette az intézmény volt növendékeivel való kapcsolattartást, és nagyra értékelte a gimnázium legendás hírű vezetője, Arató István munkásságát.

Röviden ennyi a hír. Ami mögötte van, az egy régi, önkényesen megszüntetett leányiskola „öregdiákjainak” azon törekvése, hogy több mint tízéves egyesületi működésük után valami méltót, szépet cselekedjenek. Erre egykori iskolájuk szellemi öröksége, a „Gyurátz-szellem” indította őket.

Gyurátz Ferenc (1841–1925), a kiváló lelkész, pedagógus és tudós püspök legmaradandóbb műve a Kőszegi Leánynevelő Intézet létrehozása volt. Bár az iskolát 50 évnyi működés után hatalmi szóval megszüntették, a benne uralkodó keresztény szellemiség életre szólóan meghatározta az ott tanulók lelkületét. Akiknek megadatott, hogy ott tölthették gyermek- és ifjúkoruk jelentős részét, gazdag örökséggel indulhattak el életútjukon.

Így történt ez velünk is, akik – szinte utolsóként – végeztünk ebben az intézményben. S bár szétszórattunk a kommunizmus sötét évtizedei alatt, nem veszítettük el sem egymást, sem önmagunkat. A Gyurátz-szellem – melynek fő jellemvonásai az istenfélelem, a hazaszeretet, a becsület, a munka és az egymás iránt érzett felelősség – megtartott bennünket a hitben és lelki békénkben.

Miután gyermekeinket ebben a szellemben felneveltük, ismét szorosabbra fűztük kapcsolatainkat, és 1992-ben megalakítottuk a Kőszegi Gyurátz Ferenc Evangélikus Leánygimnázium Volt Növendékeinek Egyesületét, melynek fő célja a tevékeny szeretet gyakorlása. 1994-ben pályázatot hirdettünk több, az evangélikus neveléstörténettel kapcsolatos témában. A pályázat eredményképpen sikerült kiadnunk e cikk írójának életrajzi regényét, mely az „Évtizedek sodrásában” címet viseli. A könyv összehozott bennünket az utódiskolával, a mi alma materünkben létesült Mezőgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola tanáraival és diákjaival. A közöttünk lévő kapcsolat szeretetteljes és tartós lett. Együtt ünnepeltük egykori iskolánk századik, illetve a szakközépiskola ötvenedik születésnapját Kőszegen és Budapesten.

Gyurátz Ferenc szellemi örököseként egyesületünk képviseltette magát minden olyan rendezvényen, melyet egykori iskolaalapítónk tiszteletére hirdettek meg. Egy előadás megtartásával részt vettünk a püspök halálának 75. évfordulója alkalmából Pápán rendezett emlékünnepségen is.

Ugyanebben az évben, 2000-ben Koczor György pápai lelkész egy négyfordulós versenyt hirdetett középiskolások számára, melynek témája a bibliaismeret és Gyurátz Ferenc élete volt. A versenyen utódiskolánk növendékei is részt vettek lelkes tanáruk, Garisa Józsefné vezetésével – a világi középiskolások közül egyedül! Egyesületünk könyv- és pénzadománnyal járult hozzá a nyertesek megjutalmazásához. A versenyek színhelyein is ott voltunk. Az új szakközépiskola diákjait közgyűlésünkön külön elismerésben részesítettük.

1. óta kőszegi utódiskolánk tanárai rendszeresen képviseltetik magukat közgyűléseinken, többen közülük tiszteletbeli tagok lettek. 2000-ben az evangélikus egyház visszakapta az iskolát. Az új rendre való átállás zökkenőmentes volt. S hogy egyesületünk és az iskola kapcsolata továbbra is szoros maradt, azt bizonyítja az a tény is, hogy elnökünk az iskola igazgatótanácsának tagja lett.

Legutóbbi közgyűlésünket 2003. szeptember 20-án tartottuk. Sokan már nem tudtak eljönni megromlott egészségi állapotuk miatt. Több társunkért és tanárunkért pedig csupán az emlékezés gyertyalángja loboghatott. De mi, akik mintegy ötvenen ott lehettünk, örömmel fogadtuk a Gyurátz-alapítvány létrejöttét. Megköszöntük az okiratot elkészítő és a jogi eljárást lefolytató, kőszegi gyökerekkel rendelkező Princz Kornél ifjú ügyvéd szívességből végzett munkáját. Újra hitet tettünk a keresztény szellemiség mellett, amely ott sugárzott a régi falak között az elnyomás éveiben is. Ahogy a kőszegi iskolalelkész, Kalin-csákné Varga Katalin mondta áhítatában: „A keresztet ugyan levették a falról, de az árnyéka ottmaradt!”

A kereszt ma újra ott van a falon. Eszméje, ereje neveli, irányítja ismét a tanulóifjúságot. És hisszük, ott lesz a fiatalok szívében is – tiszta, értelmes, okos nemzedéket nevelve a hazának és az új Európának.

A Gyurátz-alapítvány életre hívásával így lettünk mi, öregdiákok, kapoccsá a múlt és a jövő között. Ahogy elnöknőnk, dr. Fabiny Tiborné mondta bevezető szavaiban: „Mi töltjük be a híd szerepét, amely átível múlt és jövő között. Összeköti a régi iskolát az új nemzedékkel. Ha ezt a szerepet sikerült betöltenünk, és átadtuk a stafétabotot azoknak, akik ott tanulnak és tanítanak, hálával állhatunk félre.”

Gyurátz püspöknek nem voltak utódai, akik továbbvitték volna a nevét. De voltak gyermekei: a tanítványai. Szellemi örökségét mi visszük tovább, amíg élünk. Legyen az általunk tett alapítvány az ő nevének és szellemiségének élő emlékezete. Ha a most még csekély összeggel induló jótétemény további adakozók által megsokasodik, és annak kamatai majd rászoruló, értelmes fiatalok tanulmányait segíti; ha a tanulóifjúság emlékezni fog Gyurátz Ferenc püspökre és az általa alapított evangélikus leánygimnáziumra, akkor megvalósulhattak céljaink.

Lenhardtné Bertalan Emma