e-világ

Fadgyas Sándor, a Heti Válasz rovatvezetője, Dusicza Ferenc, az RTL Klub vallási műsorainak szerkesztője, Balog Zoltán, T. Pintér Károly, az EvÉlet főszerkesztője és Szikora József, az Új Ember munkatársa

Senki sincs abban a helyzetben, hogy mindent átlásson, netán mindenről tudással bírjon. Nem nehéz tehát belátni, hogy manapság a médiára különös felelősség hárul a társadalom információs és kommunikatív bizalmi alapjáért. Amit a média szóba hoz, vagyis közvetít, az alakítja a kommunikációs klímát, és ezért bizalomra méltónak kell lennie. Azazhogy: kellene. Leginkább talán e gondolatsor adja vissza annak a médiakonferenciának a célját, amelyre október 30–31-én invitált szakembereket és érdeklődőket a Konrad Adenauer Alapítvány (KAS), a burgenlandi székhelyű Concentrum és a Németajkú Református-Evangélikus Egyházközség Hold utcai templomában honos Protestáns Fórum.

A három szervezet tavasszal már sikerrel rendezett meg egy hasonló találkozót. Akkor főként arról folyt az eszmecsere, hogy az „értéktelenedő” avagy „ellenérdekelt” világban miként kell(ene) utat találniuk a nyilvánossághoz azoknak, akik valódi értékeket szeretnének közvetíteni. A média szerepe a demokráciában címmel most lezajlott konferencia a valóság megértésének és továbbadásának, a valóság és a médiavilág egymáshoz való viszonyának, valamint a média működési feltételeinek elemzésével valójában ugyanazt a kérdést közelítette meg – új aspektusokból. Mint arra megnyitójában Klaus Weigelt, a KAS budapesti elnöke rámutatott: valószínűleg joggal tekintik sokan negyedik hatalmi ágnak a sajtót, ám a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalommal ellentétben a médiát senki sem ellenőrzi, demokratikus szabályzók helyett legfeljebb politikai befolyás vagy gazdasági kényszer „kontrollálja”. David Hober római katolikus teológus, kommunikációs szakember érzékletesen írta le azt a médiumok által közvetített „valóságot”, amely fogyasztóit mindinkább objektumokká degradálja.

A médiáról folytatott közös gondolkodásban – ha nem is kizárólagosan, de meghatározó arányban – keresztény szakemberek vettek részt. Közülük csütörtökön este, illetőleg másnap délelőtt és délután előadóként is többen megszólaltak.

Tőkéczki László történész – egyebek mellett – arra hívta fel a figyelmet, hogy az, amit Magyarországon szabadságnak nevezünk, tulajdonképpen dzsungelszabadság, ahol a ragadozók uralnak mindent, és ahol felfalják a gyengébbet.

A reformáció ünnepnapján Gáncs Péter evangélikus püspök reggeli áhítatával folytatódott a konferencia. Diaképekkel is szemléltette, hogy miképpen lehet viszonyulni a kereszthez, hogy miként lett az egykori kivégzőeszközből például bizsu, netán babona tárgya. Számunkra azonban a kereszt Isten erejéről tanúskodik – ezt fedezték fel a reformátorok is. Azért lehetett és lehet reformáció, mert a deformációt, a torzulásokat észrevették. Ezen a munkanapon egyébként alapvetően a média politikai és gazdasági függőségéről lett volna szó, de György Péter esztéta és Schmidt Mária történész rendkívül izgalmas, spontán vitája némiképp másfelé, a közös nemzeti identitástudat hiányának okaira terelte a beszélgetést. A Magyar Rádió elnöke, Kondor Katalin szerint a rendszerváltáskor a média területén is alapjaiban rontottak el mindent, amihez az akkori értelmiségiek árulása is hozzájárult. Eltitkolták a történelmünket, így visszakerülhettek a hatalomba.

Az ebéd utáni kerekasztal-beszélgetés sem korlátozódott az újságírói függetlenség és az etikai felelősség kérdésére, de abban legalább konszenzusra jutottak a gyakorló újságírók-szerkesztők, hogy értéksemleges újságírás valójában nem létezik.

Az egyházi médiamunkában tevékenykedők számára persze nem kérdés, hogy milyen értékek mentén tájékozódjanak és tájékoztassanak. A konferencia szervezőinek viszont az a reménysége, hogy a jövőben sikerül tágítani a résztvevők körét, és legalább a közös problémaérzékenység, „problématudat” jegyében hajlandóak lesznek a dialógusra és az együttgondolkodásra az eltérő értékek propagálói. Ezt a reményt tükrözi az a tíz pontba szedett tézissor is, amelyet a Concentrum képviselője, dr. Gottfried Mierau ismertetett a kétnapos együttlét végeztével.

Jól tették, akik a hivatalos program végeztével sem hagyták el a Hold utcai templomot. A Protestáns Fórum elnöke, Balog Zoltán immár az egyházközség lelkészeként invitálta rendhagyó reformációi ünnepségre a vendégeket, akiknek köre estére kibővült a főváros német ajkú gyülekezeteiből érkezettekkel. Nem elírás, katolikus hívek is jöttek a reformációi megemlékezésre. Igaz, dr. Lőrinc Zoltán református teológus gondolatébresztő előadása után egy „mímes görbe tükör” következett, amelyet a Karsai pantomimcsoport tartott a gyülekezet elé. A „Protestáns tükör” című műsorba talán nekünk, evangélikusoknak sem ártana belepillantanunk, de erről majd inkább egy külön cikkben...

Menyes Gyula