Keresztény szemmel

E fenti kérdéssel és egy megharapott alma képével az ablakában hirdeti egy neves cég SZEXI-nek elnevezett fényképező-marokbeszélőjét. Visszafogottabb, mint a női testek kirakatba tételével (prostituálásával) csalogató reklámok. De a stílus így is elárulja a hamis bölcseletű és hazug teológiájú Ősellenség nyomát.

Az édenkerti események elbeszélése költői formájú prófécia a máig ható múltról. A Biblia nem álszemérmes: a tiltott gyümölcs (amit nem nevez almának) nem a testi szerelem általában, hiszen a Teremtő az alapozó „előszóban” a szaporodás áldását adja a Föld felelős kezelőjévé tett embereknek; a paradicsomi elbeszélésben pedig a nőt a nélküle – a gyönyörű állat- és növény- parkban is – magányos férfiember hozzá illő segítőtársának alkotja. Nem ingyen cselédnek és nem alkalmi („használd és dobd el!”) élvezeti cikknek. A tiltott dolog az, hogy magunk állapítsuk meg – félretéve a Teremtő fölismerhető és kijelentett rendjét –, hogy mi a jó, és mi a rossz. A véges elme mindentudást és a törpe ember mindenhatóságot játszik – ez az igazi ópium a népnek. Ami pedig részleteiben illeti a tiltott dolgokat, Petőfi nótává lett versében így „méláz a haramja erdő közepében”: „…mért vetettem fejem tilalmas dolgokra? Édesanyám, mindig javamat akartad! Édesanyám, mért nem fogadtam szavadat?!”

Jézus idősebb kortársa, rabbi Hillél egy pogány ember érdeklődésére rövidre szabott válaszként azt mondta: „Amit nem kívánsz magadnak, ne tedd másnak! – ez a törvény, a többi magyarázat!” Közveszélyes elmebeteg gondolat az az istentelen szellemeskedés, hogy „hátha a másiknak más az ízlése”.

Jézus példázatában az atya nem kitagadja, hanem hazavárja az életét eltékozló fiát, aki a tiltott dolgokban boldogság helyett boldogtalanságot talált. Jézus nem tiltásban foglalja össze a Teremtő törvényét, hanem a szeretet parancsában, ami csak az Ő lehajló áldozatos szeretetének viszonzása: önzet- lenül, tisztán szeretni a Teremtőt és a teremtménytársakat. Ez az igazi boldogság, nem a tiltott dolgok!

-dy -ád