A hét témája

Az Európai Keresztény Konvenció október 24–25-én tartotta második éves gyűlését Krakkóban. A szervezetet 2001-ben spanyol és lengyel katolikusok hozták létre azzal a céllal, hogy keresztények minél nagyobb számban és súllyal kinyilváníthassák véleményüket bizonyos aktuális kérdésekről, és így befolyásolhassák a döntéshozókat. Az Európai Keresztény Konvenció ugyanakkor más felekezetűek számára is nyitott: az elkövetkezendő fél évben legalább egymillió emberrel kívánnak kapcsolatot teremteni az interneten.

A mostani aktuális kérdés, amelyről oly sok vita folyik, a kereszténységnek az EU-alkotmány előszavában történő megemlítése. A jelenlegi tervezet hivatkozik a görög-római kultúrára és Európa vallási hagyományaira mint döntő tényezőkre, név szerint azonban nem említi a kereszténységet. Az ellenzők (így Giscard d’Estaing volt francia elnök, az alkotmányt kidolgozó Európai Konvent elnöke, de francia és német részről mások is) arra hivatkoznak, hogy „akkor a többi vallást is említeni kellene”. Mindenesetre a lengyelek a saját alkotmányuk preambulumát ajánlják mintaként (1997): „Mi, a lengyel nemzet – a köztársaság minden polgára, azok, akik hisznek Istenben mint az igazság, igazságosság, jó és szép forrásában, és ugyanígy azok, akik nem osztoznak ebben a hitben, de tisztelik ezeket az egyetemes értékeket mint más forrásból származókat; egyenlők a jogokban és a kötelességekben a közjó – Lengyelország – iránt; őseink iránti elkötelezettséggel munkájukért, függetlenségünkért, kultúránkért meghozott nagy áldozatukért, amely a kereszténységben és az egyetemes emberi értékekben gyökerezik…”

Andrzej Zoll lengyel állampolgári jogi biztos (ombudsman), volt alkotmánybírósági elnök, Kazimierz Ujazdowski képviselő, volt kulturális miniszter és Marek Jurek képviselő (mindketten az ellenzéki Törvény és Igazság Pártból) arra figyelmeztetett: a probléma nem az, hogy egy szó bekerül-e vagy sem a különben is csak leíró és nem rendelkező preambulumba. A gondot a mögötte meghúzódó szemlélet okozza, hiszen a francia forradalom óta jelentősen tért hódított az a felfogás, hogy az ember alkotja a rendet, nem pedig neki kell valamilyen emberfeletti rendhez alkalmazkodnia.

A konvent plenáris ülései különben is formálisak voltak, és a tag-, illetve tagjelölt államokban sem folyt széles körű vita az alkotmánytervezetről. Bár ez az emberi méltóságból indul ki, ennek véghezvitelében nem következetes, és a családnak mint a társadalom alapsejtjének védelme sem kap megfelelő hangsúlyt. A II/24. cikk ugyan kimondja, hogy a gyermeknek joga van mindkét szülőjéhez, de előtte a II/21-ben többek között a nemi irányultságra vonatkozó diszkrimináció tilalma is szerepel. Mi a helyzet akkor, ha egy leszbikus pár egyik vagy mindkét tagja – mesterséges megtermékenyítéssel – gyermeket szeretne? A tudományos kutatás szabadságát (II/13) az élethez való jognak, az emberi méltóságnak jobban kellene korlátoznia, hiszen a jelenlegi tervezet konkrétan csak a klónozást nevezi meg tiltott eljárásként (II/3d). Ráadásul a 10. cikk – a közösségi jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben – valószínűleg sok problémát fog okozni. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kereszténység, ha nem is az egyetlen forrása, de nélkülözhetetlen része az európai identitásnak, és nem tagadhatjuk, hogy kik vagyunk.

Ki kell emelni Janne H. Matlary volt norvég külügyi államtitkár előadását, aki jelenleg a Vatikán képviselője a davosi világgazdasági fórumon. (Norvégia mindeddig nemet mondott az EU-csatlakozásra.) Igaz, hogy Európa – legalábbis papíron – nyolcvan százalékban keresztény, mégis aránytalanul kevéssé érvényesülnek benne a keresztény értékek. A véleményformálók, miközben kínosan ügyelnek a politikai korrektségre a „más vallásokkal és mindenféle babonával szemben”, az erkölcs emberen kívüli megalapozását intoleranciának minősítik – mondta az államtitkár. Matlary szintén hangsúlyozta, hogy a család mint alapérték fontosságát sokkal jobban ki kellene emelni (II/33). Ha eltűnik a menedék, másnak lesznek kiszolgáltatva az emberek. Meg kellene szabadulni az olyan „korszerűnek” ható előítéletektől, mint az, hogy a család intézménye „elnyomó, burzsoá, antifeminista”.

A mintegy kétszáz résztvevő nyilatkozatot fogadott el, amelyet az EU vezető tisztségviselőinek is megküldtek. Ennek 3. pontja szerint a keresztény örökség említésének hiánya a legszembetűnőbb az alkotmánytervezetben, hiszen nincsen kifejezett oka annak, hogy miért ne nevezzük meg az európai identitás legfontosabb forrásait. „A kereszténység korszakokon át alapvető tényezője volt közös kultúránk és erkölcsiségünk megalapozásának”, és mindmáig fontos tényező. Az európai egység majdnem minden alapító atyja – például Konrad Adenauer volt német kancellár, Robert Schuman francia miniszterelnök és külügyminiszter, Alcide De Gasperi volt olasz miniszterelnök – kereszténydemokrata politikus volt. (Ők az 1951-ben létrejött Európai Szén- és Acélközösség kezdeményezői, amelyből a mai EU kialakult.)

Az EU-alkotmánytervezet mottója a híres görög történetíró, Thuküdidész (Kr. e. 471–397) mondása: „Mi olyan alkotmány szerint élünk, amelynek neve, mivel az uralom nem néhány ember, hanem a többség kezében van, demokrácia.” A konferencia résztvevői, közöttük e sorok írója még a demokrácia nevében sem kívánták azt, hogy például Pál apostoltól való idézet is szerepeljen mellette. Így nem ragaszkodunk a szintén görögöknek és görögül írt, nem „intoleráns”, más vallások számára sem eleve elfogadhatatlan 1Kor 16,14-hez: „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!” Csupán arról van szó, hogy az unos-untalan emlegetett „európai értékek” nem képzelhetők el a kereszténység nélkül, az egyház és az egyes hívek oly sok bűne ellenére sem. Assisi Szent Ferenc, Árpád-házi Szent Erzsébet, Luther, Kálvin nélkül Európa elképzelhetetlen, és mondjuk, Michelangelo művészete sem élvezhető csak a görög-római hagyományok ismeretében. Az Úr természetesen nincs „rászorulva” arra, hogy bármilyen, mégoly rangos – az előadók szerint minden eddiginél átfogóbb – jogi dokumentumban közvetlenül vagy közvetve „szerepeljen”. Akárhogyan is dől el a vita, egy tapasztalattal mindenképpen gazdagabbak leszünk…

További információk: www.eurocristians.org, info@eurocristians.org; www.eucsatlakozas.hu; www.stratek.hu; www.magyarorszag.hu/eu – az alkotmánytervezet az Európai Füzetek különszámaként is kapható.

Dr. Szentpétery Péter