e-világ

Egy vastag rézkazettában tizennégy évszázadra lepecsételt Bibliát adott át egy elzászi művész Strasbourg város történeti múzeumának, hogy 3454-ben méltóképpen megemlékezhessenek Gutenberg első nyomtatott Bibliájának 2000. évfordulójáról.

„Ez a mi palackba zárt üzenetünk a következő nemzedékeknek” – magyarázta az AFP-nek Raymond Waydelich, aki magát a „jövő régészének” tekinti. A művésznek nem ez az első ilyen munkája: 1995-ben összegyűjtött jó néhány olyan tárgyat, amely a 20. századra jellemző, és bezárta őket egy, a strasbourgi katedrális mellett lévő pincébe, azzal a kikötéssel, hogy csak 3790. szeptember 23-én szabad kinyitni. Hasonló akciót hajtott végre a németországi Kasselban is.

A rézkazettában a város 35. századi lakói három 21. század eleji Bibliát találnak majd angolul, franciául és németül; papíron, valamint CD-ROM-on és mikrofilmen. Mindezeken túl 1282 darab – a Gutenberg-Biblia formátumának megfelelő, 43x31 cm-es – lapot is elrejtettek a dobozban, amelyre kortársaink írták rá gondolataikat leendő leszármazottaiknak.

Jacques Parmentier, a strasbourgi Szent Tamás evangélikus templom lelkésze maga is meglepődött, hogy az emberek milyen szívesen belementek ebbe a játékba. Az üzenetírás október 7-én kezdődött a templomban, és mindenféle nyelvű, még héber szövegek is születtek. És ez nem minden: a rézkazetta magában rejt egy elzászi telefonkönyvet, két helyi lap egy-egy példányát, egy kiló búzamagot, egy üveg elzászi vizet és egy kis fehér kenyeret is, amelyet kénes, illetve alumíniumpapírba csomagoltak.

Waydelich csomagját nem minden szerénytelenség nélkül a rosette-i kőhöz hasonlítja, amelynek háromféle, hieroglifákkal, görög és démotikus betűkkel írt szövege lehetővé tette a 19. század elején az óegyiptomi írás megfejtését. A bibliás rézkazettát ugyan nem helyezte olyan „biztonságos helyre”, mint a 20. századi tárgyakat, de – mint mondta – „bízik benne, hogy az emberek nem fognak atombombákat ledobni”.

(MTI-Panoráma)