Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2003 - 5 - Felvételi a nyíregyházi evangélikus hittanár szakra 2003-ban

Evangélikusok

Felvételi a nyíregyházi evangélikus hittanár szakra 2003-ban

A nyíregyházi evangélikus hittanárképzés 1996-ban kezdődött a Bessenyei György Tanárképző Főiskola (a Nyíregyházi Főiskola egyik jogelőd intézménye) és az – akkor még – Evangélikus Teológiai Akadémia közös képzéseként.

A tanszék rövid története

A közös képzés mintája a nyíregyházi Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola által 1992-ben indított közös hittanárképzés volt. Az ebben tapasztalt jó szellemű együttműködés bátorította az evangélikus képzés elindítóit. A 2000-ben alakult integrált Nyíregyházi Főiskola bölcsészkarán belül a görög katolikus és az evangélikus kihelyezett tagozatok már önálló tanszékként szerepelnek.

Az első végzős évfolyam öt tagja 2000 nyarán vette át az evangélikus hittanári diplomát, őket 2001-ben és 2002-ben összesen huszonkét újabb friss diplomás követte. Sokan közülük egyházi vagy önkormányzati iskolák tanárai lettek, mások tovább tanultak. A hallgatók kezdettől fogva nem csak evangélikus fiatalok: a végzettek közel fele református gyülekezet tagja, a nálunk szerzett tanári oklevelüket ugyanis a református egyházi iskolák is elfogadják. Képzésünk református specifikumait a Debreceni Református Hittudományi Egyetem felügyeli, amely a református tárgyak tanítására oktatókat is delegál.

A tanszék oktatói és az oktatott tárgyak

A hittanári szak első oktatói elérhető közelségben élő és szívesen tanító lelkészek voltak, Bartha István, Béres Tamás és Laborczi Géza, utóbbi 2000-ig egyben a képzés felelős vezetője is volt. A tantárgyak körének bővülésével sokan csatlakoztak az oktatói csapathoz: ifj. Hafenscher Károly, Magyar László, dr. Bodó Sára, Bogdányi Mária, Nagy Zoltán, Molnár Erzsébet, Sztankó Gyöngyi, Csepregi András, Levente Péter, dr. Szi-lágyi László, Vadnay Katalin. Néhányan közülük azóta az ország távolabbi vidékeire költöztek (így Bartha István, Béres Tamás és Bogdányi Mária), egy-egy félév erejéig a Hittudományi Egyetem doktoranduszaitól is kaptunk segítséget (Andorka Eszter, Orosz Gábor Viktor és Zsugyel Adél), az alapítók és csatlakozók többsége pedig ma is erősíti az oktatói munkát. Idén, a hetedik tanévben négy új tanárral gyarapodtunk: Sipos Kund Kötönyné, Baráth Béla Levente és Kodácsy Tamás a református specifikumokat tanítják, dr. Cserháti Márta pedig Békésy György-posztdoktori ösztöndíjasként az ó- és újszövetségi teológiai tárgyakat adja elő. Az egyetlen teljes állású oktató a tanszék vezetője, a többiek pedig tanári, lelkészi vagy éppen művészi munkájuk mellett megbízott előadóként látják el feladatukat (amiért külön köszönet illeti őket).

A fenti stúdiumok mellett hallgatóink tanítási gyakorlatot is végeznek az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban, az Evangélikus Általános Iskolában és (vagy) a Jókai Mór Református Általános Iskolában.

A képzés szerkezete

A hittanár szak szakpárban vehető fel, mégpedig kilencféle párosításban: magyar, történelem, rajz, ének-zene, angol, német, francia, orosz vagy ukrán lehet a másik szak. A megszerezhető kétszakos diploma – amelynek természetesen a középfokú állami nyelvvizsga is feltétele – az általános iskola felső tagozatára, illetve nyolcosztályos gimnáziumban a tizedik évfolyamig terjedően ad képesítést. Ettől a tanévtől fogva a főiskola hallgatói kreditrendszerben tanulnak. A kreditalapú képzés rugalmasabb tanulmányi tervet biztosít: ha a hallgató igényei vagy szükségei úgy diktálják, a tanulmányok az ideálisnak tartott nyolc félévnyi tanulmányi időnél hosszabb – vagy akár rövidebb – idő alatt is elvégezhetők. Az új forma továbbá azt a lehetőséget is megnyitja a hittanár szakosok számára, hogy – amint az korábban már több „világi” szak vonalán elérhető volt – főiskolai szintű hittanári diplomájukat a Nyíregyházán szerzett kreditek beszámításával a hittudományi egyetem által előírt különbözeti vizsgák letételével egyetemi szintű oklevéllé konvertálják. Számomra sokatmondó tény, hogy az eddig végzett hallgatóink között milyen sokan éltek azzal a lehetőséggel, hogy másik szakjukon egyetemi diplomát szerezzenek – bizonyára a teológiai tanulmányok is találkoznak majd ugyanezzel az érdeklődéssel.

Tudnivalók a felvételiről

A 2003-as Felsőoktatási felvételi tájékoztató 474. oldalától kezdve olvashatók a hittanár szakkal kapcsolatos adatok is, ezek értelmezéséhez szeretnék segítséget adni. A szakpáronként feltüntetett felvételi irányszámok nemcsak az evangélikus, hanem a görög katolikus tanszék által felvehetők számát is tartalmazzák: így az öt idegen nyelv párosítására összesen 10, ének-zenére 5, magyarra 5, rajzra 6 és történelemre 6 államilag finanszírozott helyünk van. Emellett mind a kilenc szakpárra egyenként 5 költségtérítéses helyet biztosít a főiskola. (Ezt a lehetőséget tavaly lehetett először megpályázni, s számomra meglepően sokan éltek vele: tizenöt elsőéves hallgatónk közül öten költségtérítéses képzésben kezdték meg tanulmányaikat. Jó tanulmányi eredménnyel a költségtérítéses diák később kérheti az állami finanszírozásba való átvételét.)

A felvételi rendszerben jelentős új változás, hogy – amint a tájékoztató 483. oldalának alján olvasható – bármelyik szak-párra jelentkező számára lehetőség nyílott arra, hogy csak az egyik tárgyból tegyen felvételi vizsgát. Hittanári szakra is felvételt nyerhetnek tehát olyanok, akik hittantudásukat nem kívánják megméretni, és a kilenc szak közül bármelyikre felvételt nyerhet az, aki csak hittanból bizonyul elég jól felkészült vizsgázónak.

A tájékoztató nem tartalmazza az evangélikus hittanári szak írásbeli és szóbeli felvételi vizsgájának anyagát. A felvételizők két – elég régi és igen széles körben ismert – hittankönyv anyagából készüljenek: Ferenczy Erzsébet–Ferenczy Zoltán: Az élet könyve (Bp., 1989) és Sárkányné Horváth Erzsébet–Trajtlerné Koppány Ágnes: Krisztus tanúi a változó világban. Egyháztörténeti tankönyv (Bp., 1998). Az írásbeli vizsgára a könyvek alapján 75 pontos tesztet állítunk össze, amit 25 pontot érő esszé egészít ki (olyan átfogó témákról, mint például a család vagy a közösség). A szóbeli vizsga anyaga ugyancsak a két könyv, s ebből az alkalomból a kommunikációs készséget is felmérjük.

A felvételivel kapcsolatos technikai tudnivalókról a főiskola felvételi irodája készséggel ad tájékoztatást, s akár a jelentkezési lapok kitöltéséhez is segítséget nyújt. A képzésünk tartalmával, körülményeivel kapcsolatos kérdésekre magam is szívesen válaszolok.

Csepregi András

Regionális hozzárendelés: