Keresztutak

Készülünk a Keresztény Nők Világimanapjára (II.)

Libanon fényei

Az ország múltját évszázadokon, sőt évezredeken keresztül az egymást követő világhatalmak befolyása formálta és határozta meg. Libanon Ázsia és Afrika ütközőpontjában a Közel-Keletnek ahhoz a részéhez tartozik, amelyet az emberi kultúra bölcsőjének nevezünk. Számos nevezetessége ma az UNESCO kulturális világörökségének része. Aki ma ezen a vidéken jár, szinte ötezer esztendő történelmét kísérheti nyomon a városállamok kialakulásától kezdve az írásbeliség elterjedésén keresztül a tengeri kereskedelem felvirágzásáig.

E táj egyik legősibb települése Úr városa volt, melyet a Biblia Ábrahám származási helyeként említ. Napjainkban homoksivatag borítja ezt a vidéket, de a 20. század eleji ásatások nyomán egy fejlett civilizációjú város romjai kerültek felszínre. Lakói emeletes házakban laktak, kertjeiket az Eufrátesz vizével öntözték, s a város közepén többszintes pompásan díszített templom (zikkurat) emelkedett. A mai Libanon területén a Krisztus előtti 2. évezred során alakultak ki az olyan független városállamok, mint Biblosz, Tírusz és Szidón.

A sumér kultúra emlékeit az ékírásos agyagtáblák őrizték meg a Kr. e. 3. évezredből. A sumér ékírás az írásbeliség alapját képezte, melynek elterjedését a Bibloszban előállított papirusztekercsek (görögül: biblosz) segítették elő. (A Biblia szavunk is innen származik.)

A 2. évezredben Libanon partvidékén egy hajós és kereskedő nép jelent meg, a föníciaiak. Virágzó városokat alapítottak, és bíborszövettel, cédrussal, elefántcsonttal és olívaolajjal kereskedtek.

Nagy Sándor utódai, a szeleukidák a 4. századtól gyakorolták befolyásukat a mai Közel-Keleten, a hellén kultúrát terjesztve. A cédrusfa-kereskedelem újabb kapcsolópontot teremt a Biblia világával: a Királyok I. könyve szerint a Kr. e. 1. században, 961–931 között épült a jeruzsálemi templom. Salamon király Libanonból rendelte meg a templomhoz szükséges faanyagot, s a szakemberi gárdát is innen toborozta.

Ugyanebben a században váltakozva terjesztette ki hatalmát ezen a vidéken Egyiptom, Asszíria, Babilon és Perzsia mindaddig, amíg nyugatról a megerősödött Római Birodalom vette át az uralmat. Romba dőltek a Ptolemaiosz- és a föníciai kultúrák örökségei, az általuk emelt templomok. Egyiptomtól kezdve az egész régiót mint provinciákat tagolta be a nagy Római Birodalom. Így lett Izraelhez hasonlóan Libanon is a birodalom része.

Augustus császár uralkodása alatt, Kr. e. 31-től a közel-keleti térségben két évszázados gazdasági és kulturális fellendülés következett be. Erre az időszakra esik Krisztus születése, mely a világnak erről a tájáról egy új korszakot indított el. A kultúra bölcsője így a kereszténység bölcsője is lett.

A kegyetlen üldözések ellenére terjedt a kereszténység. Pál apostol sokszor megfordult ezen a vidéken, munkája nyomán számos gyülekezet alakult a Földközi-tenger partvidékén.

Konstantinusz császár rendeletével (313) a szabaddá lett kereszténység új lendülettel terjedt tovább. 314-ben Tíruszban alapították meg az első keresztény püspökséget. 395-ben Szíria a Kelet-római Birodalom fennhatósága alá került Libanonnal együtt, ahol az állam és egyház egységet alkotott.

1. egy újabb mérföldkő az ország történetében: ettől fogva a bizánci birodalomhoz tartozott ez a terület is. A 7. század közepétől az iszlám terjeszkedése miatt a maronita keresztényeknek menekülniük kellett. Libanon hegyvidékén találtak oltalmat. (Érdekes, hogy a mohamedán drúzok is itt húzódtak meg.)

A 11. században indultak Keletre a keresztes hadak, akiktől nemcsak a mohamedánok, hanem a különböző partvidéki keresztény közösségek is szenvedtek.

1516-tól 1918-ig tartott a török uralom. Az elnyomás az első világháború vége felé volt a legsúlyosabb, amikor a főleg keresztény lakosú vidékeket éhségblokád alá vonták, s százezrek haltak éhen. De ezzel az oszmán birodalom is elbukott. Ez idő tájt érkeztek az örmény menekültek is Libanonba. (Franz Werfel világhírű regénye, a Musza Dag negyven napja erről szól.)

1920-ban Libanon és Szíria francia fennhatóság alá került, mígnem 1947-ben az ország független arab állammá vált.

1948-tól, Izrael megalakulásától kezdve megindult a palesztinok Libanonba való menekülése, amely sok későbbi konfliktus forrása lett.

Az imanapról információk B. Pintér Márta lelkésztől kaphatók, és ugyan-csak egyházunk női misszió osztályára kérjük jelezni az evangélikus szervezésű imaalkalmak helyét és időpontját. Cím: 1085 Budapest, Üllői út 24., tel.: 483-2261, fax: 486-3513.

Keveháziné Czégényi Klára