Keresztutak

A görög kormány elvetette pénteken az Európai Parlament követelését, hogy nyissák meg a nők előtt is az Áthosz-hegyi "kolostor-köztársaságot". Ultraorto-dox szerzetesek egy csoportja közben „spirituális háborút” hirdetett a terület vezetése ellen.

Hrisztosz Protopapasz, a kormány szóvivője arra hivatkozott, hogy amikor Görögország 1981-ben belépett az EU-ba, külön rögzítették a csatlakozási szerződésben az Áthosz-hegy státusát, beleértve azt a kitételt is, hogy nők nem léphetnek be a kolostor-köztársaság területére. Mi több, 1989-ben az EU külön is megerősítette, hogy az unión belüli szabad költözködés és letelepedés joga nem vonatkozik az Áthoszi Szerzetesi Köztársaságra, amely Görögország északkeleti részén, az égei-tengeri Chalkidike-félszigeten található.

A húsz kolostort és azok birtokait tartalmazó, 336 négyzetkilométernyi autonóm terület Görögország és a konstantinápolyi ökumenikus pátriárka (1991 óta I. Bartolomaiosz) kondomíniuma. Van ugyan saját alkotmánya, kormánya és igazságszolgáltatása, a nemzetközi jognak mégsem alanya, nem köthet például önállóan nemzetközi szerződéseket.

A férfi szerzetesközösségek 1050 óta érvényben levő regulája szerint tilos a belépés az ortodox keresztény vallás e szent helyére nőknek, gyermekeknek, eunuchoknak – minden „sima arcúnak”.

Az Európai Parlament szerdán elfogadott határozata felszólította Athént, hogy törölje el ezt a megkülönböztetést, mert az Áthosz-hegyi gyakorlat sérti a nemek egyenlőségének elvét, és ellentétes az uniós gyakorlattal.

Az Európai Parlament görög képviselői egy kivételével mind a határozat ellen szavaztak, csak Anna Karamanu szocialista képviselőnő támogatta, aki már régebb óta síkraszáll a tilalom eltörléséért, elfogadhatatlannak tartva e megkülönböztetést.

Az Áthosz-hegyen egyébként több mint száz, elvonultan élő szerzetes sajtóértekezletet tartott csütörtökön, és bejelentette: az ima és a jog eszközeivel mindent meg fog tenni azért, hogy megakadályozza kizárását a szerzetesi közösségből és kiutasítását a szerzetes-köztársaság területéről. A „lázadó szerzetesek” nem ismerik el I. Bartolomaiosz fennhatóságát, mert neheztelnek rá. Zokon vették tőle, hogy megpróbálta begyógyítani az ortodox és a római katolikus egyház mintegy ezeresztendős megosztottságának sebét, s e célból találkozott II. János Pál pápával. I. Bartolomaiosz december 14-én szakadárnak nyilvánította az Eszpighmenou kolostort lakó 117 ultrakonzervatív vakbuzgót, s ennek alapján a terület kormánya elrendelte kiutasításukat.

A szereteseket már megfosztották a villanyáramtól és az élelmiszer-utánpótlástól, de ők az ANSA hírügynökség jelentése szerint megfogadták, hogy „halálukig” harcolni fognak a kizárás ellen. A Methodiosz szerzetes vezette közösség kifüggesztette az ősi kolostor falára az „Ortodoxia vagy a halál!” feliratú transzparenst.

MTI