Kultúrkörök

A 34. Magyar Filmszemlének adott otthont január 28–február 5. között a Millenáris Teátrum, az Uránia Nemzeti Filmszínház és a Mammut Mozi. A gazdag kínálatból Szabó Eszter Isten vagy történelem és Kisfaludy András Gyömrői gyilkosságok című alkotása egyházunk és történelmünk közelmúltjának eseményeit idézte fel.

Isten vagy történelem

„Az úrvacsora ügye és a mezőgazdaság fejlesztésének ügye egy ügy.” Egyebek mellett ez az 1954-ből származó mondat is segített abban, hogy közelebb hozza hozzánk a magyarországi protestáns egyházak 1945–1956 közötti helyzetét. Azt a korszakot, amikor az állam részéről alapvetően „a vallás a nép ópiuma” meggyőződés határozta meg az egyes felekezetekkel, illetve a lelkészekkel és a hívő emberekkel szembeni hozzáállást.

Szabó Eszter rendező 2002–2003-ban készült 45 perces dokumentumfilmje korabeli filmhíradókból vett részletek bemutatása mellett megszólaltatja M. Kiss Sándor történészt, Zinner Tibor jogtörténészt, valamint ifj. Fabiny Tibor evangélikus egyetemi tanárt. Rajtuk kívül református és evangélikus pásztorok emlékeznek vissza erre a nehéz időszakra. Egyházunk részéről Rőzse István, Böröcz Sándor és lánya, Böröcz Enikő lelkészek álltak a kamera elé. (Böröcz Enikő egyben a film egyháztörténeti szakértője is.)

Szabó Eszter összegző, tényfeltáró alkotása nem mond senki felett sem ítéletet. Mindössze „csak” bemutatja a kort, az egyház helyzetét és az államhoz való viszonyát. Vető Lajos, Dezséri László, Ordass Lajos és Túróczy Zoltán püspökök alakját is felidézve ismerteti a nézőkkel, milyen volt az egyházi élet a Magyar Kommunista Párt és az Állami Egyházügyi Hivatal fennállása idején.

A háromnegyed óra elteltével, amikor a „Vége az I. résznek” felirat jelent meg a filmvásznon, mindenki zavartan tekingetett egymásra, és azt kérdezte: „Mikor láthatjuk a folytatást?” Reméljük, nemsokára.

Gyömrői gyilkosságok

Szemeit kiszúrták, megcsonkították, keresztre feszítették. Amikor végül az életéért könyörgött, csak azt vetették oda neki: „Na most menj az Istenedhez!” Ezekkel a torokszorító mondatokkal számol be Csaba Gyula egykori péteri evangélikus lelkész haláláról leánya, Csaba Jolán a Gyömrői gyilkosságok című filmben. Kisfaludy András alkotása javarészt a hozzátartozók elbeszélésén keresztül állít emléket az 1945-ben ártatlanul meggyilkolt, különböző társadalmi rétegekből származó áldozatoknak.

Ezzel a sokáig elhallgatott igazságtalansággal elsőként az 1990-ben alakult Történelmi Igazságtétel Bizottság kezdett el foglalkozni. A Legfelsőbb Ügyészségre beérkezett beadványuk nyomán indult meg a történtek alaposabb kivizsgálása. De mivel a bejelentés az események után 45 esztendővel történt, ezért büntetőjogi következményekről már nem lehetett szó. De a tényfeltárás, valamint ez a film segítséget jelenthet az áldozatok családtagjainak abban, hogy valamelyest fel tudják dolgozni a feldolgozhatatlant.

Gazdag Zsuzsanna