Egyház és Világháló

Jó tíz évvel ezelőtt aligha gondoltuk volna, hogy a következő évek milyen nagy technikai változást – sőt forradalmat – hoznak életünkbe.

1990-ben még nem volt minden lelkészi hivatalban telefon, néhány helyen kézi kapcsolású távkészülék működött. Napjainkban a számítógép természetes kelléke minden munkahelynek, és magától értetődő munkaeszköze a lelkésznek is. A kérdés nem elvi, sokkal inkább gyakorlati, gazdasági természetű. Van-e fedezete az egyházközségnek, országos egyházunknak a készülék megvásárlására? Kérdezhetjük, miért e nagy sietség? Elődeink jól ellátták feladataikat, pedig nem állt rendelkezésükre a modern technika változatos arzenálja. Ezt a tényt egyikünk sem vonhatja kétségbe.

Érdemes azonban visszapillantani a múltba. A reformáció hajnalán, a könyvnyomtatás guttenbergi felfedezését követően tudós atyáink igénybe vették koruk legmodernebb technikai eszközét, és Wittenberg ontotta a teológiai könyvek sokaságát az olvasni vágyó nagyközönség örömére. A szellemi csata, amely a régi és új gondolkodás hívei között zajlott, biztosan a könyvek terjedése során dőlt el. Nemcsak német földön, de hazánkban is voltak lelkes hívei a könyvnyomtatásnak a reformátorok között. Elég, ha ezen a helyen Huszár Gál nevére emlékeztetjük az Olvasót, aki hátán hordta házi könyvnyomtatóját, egyik városból a másikba vándorolva. Bornemisza Péter több száz kötetes könyvkiadása a kor kimagasló kincsei közé tartozik.

Nem kevésbé állt a modern kor másik találmánya, az újságírás mellé evangélikus egyházunk néhány kiváló lelkésze. Bél Mátyás pozsonyi lelkész az első latin nyelvű újság, a Nova Posoniensia szerkesztője és kiadója volt. Ráth Mátyás győri lelkészünk pedig az első magyar nyelvű újságot, a Magyar Hírmondót adta ki. Egyik sajtótermékből sem hiányzott az evangéliumi gondolkodás és a keresztény életszemlélet.

A következő újdonságra a 20. századig kellett várnia az egyház népének. A rádió elterjedése lehetővé tette az istentiszteletek közvetítését. Talán nem mondhatjuk véletlennek, hogy az első magyarországi rádiós istentiszteletet a Bécsi kapu térről sugározták. Ezt követően rendszeresen hallhatóak voltak a Magyar Rádióban a budavári evangélikus gyülekezet vasárnapi és ünnepi alkalmai.

Nem kisebb esemény volt az első televíziós istentisztelet sem. Az ateista világnézetet hivatalból terjesztő televízió 1984-ben közvetítette a Lutheránus Világszövetség budapesti nagygyűlésének nyitó-istentiszteletét. Ezzel létjogosultságot nyerhetett a keresztény hit és erkölcs a nyilvánosság előtt.

Így érkeztünk el a 90-es évek elejére, amikor egyre többet hallhattunk a számítógépek technikai bravúrjairól, aztán a zseniális lehetőségek világa tárult fel előttünk az e-mail és az Internet elterjedésével. Tudás alapú új korszakról beszélnek tudósaink. Lelkészeink pedig számítógépen nyomtatják igehirdetéseiket, letöltik az újabb cikkeket, komputeren tartják nyilván a gyülekezet tagjait, végzik a könyvelést, és írják leveleiket szerte a nagyvilágba.

Amikor meghallottam, hogy egykori professzorom túl a nyolcvanon ismerkedett meg a számítógép használatának rejtelmeivel, magam is hozzákezdtem e „csodagép” kezelési technikájának elsajátításához. Ma már bátran gyakorlom megszerzett tudásomat, s belátom annak előnyét, mit jelent, ha a világhálón otthonosan mozog, olvas az információra éhes modern kori ember. Megismerheti általa a Biblia igéjét éppúgy, mint a léleképítő, hiterősítő egyéb írásokat is. Legyen a Teremtő kezében áldott eszköz a komputer, az e-mail, az Internet sokak hitre jutásában, boldogságuk, boldogító párjuk, éltük és üdvösségük megtalálásában!

D. Szebik Imre