Élő víz

Az nem lehet, hogy nekem van ilyen súlyos, halálos betegségem. Biztos, hogy valaki összecserélte a leletemet… – fogalmazódik meg az emberben a gondolat, amikor értesül róla, hogy az orvosi vizsgálat végzetes kórt mutatott ki.

Hasonló gondolataink támadhatnak, ha azt olvassuk a Jelenések könyvében (3,1): „az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy.” Ez ellen azonnal tiltakozunk. Ez rám nem áll. Én élek. Mozgok. Tele vagyok munkával, van sok feladatom, tervem – vagy éppen gazdag vagyok, van drága autóm, modern a lakásom, van szép családom, sok jó barátom…

A Bibliából tudjuk, hogy a bűneset óta minden ember „halott”. Mit jelent ez? Olyan, mint a troli lehúzott áramszedővel vagy egy szép, hosszú vonat, amelyről lekapcsolták a mozdonyt. Nincs hajtóerő. Nincs élet. Nincs mozgás.

Mi a „halál”? Nem más, mint az Istennel, vagyis a forrással való kapcsolat megszűnése. Az első zsoltár beszél egy fáról, amely él és gyümölcsözik. Miért? Csak azért, mert a folyó mellé van ültetve. Onnan veszi az éltető erőt, táplálékot. Tehát nem magától gyümölcsözik. – A mi testi életünk is prédikál: szervezetünknek rendszeresen, néhány óránként vízre van szüksége. Pár percnél többet nem bírunk ki levegő nélkül. És néhány napnál többet nem bírunk ki evés nélkül. Tehát nincs életem önmagamban. Mindig újra kell enni, inni.

Isten kegyelme, hogy ott a levegő, amely nélkül azonnal megfulladnánk. A kozmikus utazások során látjuk, milyen bonyolult ott lélegezni, ahol nincs levegő. Más égitestek világa vonzó, szép és érdekes, de oda védtelenül kilépni a halált jelentené. Testi életünk kötöttségei és korlátai mutatják, hogy Istenre szoruló emberek vagyunk. Isten kegyelme a következő szívdobbanás. De az ige szerint ő felhozza napját jókra és gonoszokra…

Pál apostol szerint Isten jósága megtérésre akar minket indítani (Róm 2,4). „Keressétek az Urat és éltek!” – ez a célja rövid életünknek a Biblia szerint. Más szóval: térjünk vissza Istenhez.

Az élet kezdete az „ébredés”. Kezdem igazán megismerni magamat. Rádöbbenek, hogy eddig álomvilágban éltem Isten nélkül, bűnbánat nélkül, ima nélkül…

Rádöbbenek, hogy nincs elcserélve a leletem! Rám vonatkozik az ige: az a neved, hogy élsz, de halott vagy. Rádöbbenek, hogy a lelkem Isten után vágyakozik. Nem éri be pótlékokkal, nem lehet becsapni. Amit testi, anyagi dolgokban megszerzek, olyan, mint a samáriai kút vize. „Aki ebből a kútból iszik, újra megszomjazik”, kielégítetlen marad. (Jn 4,13)

De Jézus azt mondja: „Aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne.” (Jn 4,14)

Gáncs Aladár