Keresztutak

Közös beadványban fordult az Alkotmánybírósághoz a katolikus, a református és az evangélikus egyház múlt szerdán a 2005. évi költségvetési törvény egyes pontjai miatt. A három egyház megítélése szerint a parlament által elfogadott költségvetési törvény több helyen sérti a magyar alkotmányt, ezáltal hátrányos megkülönböztetés éri az egyházi fönntartású, közfeladatokat ellátó oktatási, szociális és egészségügyi intézményeket – olvasható a Magyar Távirati Irodához eljuttatott közleményükben.

A beadvány aláírói – Seregély István római katolikus érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv református püspök, zsinati elnök, illetve D. Szebik Imre evangélikus elnök-püspök – a 2005. évi költségvetésről szóló törvény azon pontjainak megsemmisítését kérik, amelyek álláspontjuk szerint ellentétesek az Alkotmány 60. paragrafusával, 67. paragrafusának 2. bekezdésével és 70/A paragrafusával.

Veres András, az MKPK titkára az MTI-nek elmondta: a vatikáni–magyar vegyes bizottság múlt heti ülésén vártak arra, hogy egyrészt szó essen a miniszterelnök tavaly decemberi római látogatásáról, másrészt azokról a különböző ígéretekről, hogy az egyházzal kapcsolatos nehézségeket próbálják orvosolni. Az ülésen kiderült, hogy a kormánynak nem áll szándékában módosítani a költségvetési törvényt, ezért az egyházaknak nem áll módjukban mást tenni, mint beadvánnyal fordulni az Alkotmánybírósághoz.

Az alkotmány 60. paragrafusa egyebek között kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magába foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa – folytatódik a szöveg, amely kitér arra is, hogy a Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.

A 67. paragrafus 2. bekezdése arról szól: a szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. A 70/A cikkely kimondja, hogy Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

Az embereknek az előbbiek szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti – olvasható az alkotmányban.

MTI