A hét témája
Westminster érseke a nácik fajegészségügyi politikájához hasonlította az abortuszt
A náci Németország faji alapú egészségpolitikájához hasonló veszélyeket rejt a nagy-britanniai abortuszgyakorlat – írta vasárnap közölt húsvéti üzenetében az angol-walesi katolikus egyház legfőbb vallási vezetője.
Cormac Murphy-O'Connor, Westminster érseke a The Sunday Telegraphban azt írta: az a „rettenetes igazság, hogy az erősek határoznak a gyengék sorsáról (…), így emberi lények eszközzé válnak más emberi lények kezében”.
Murphy-O'Connor szerint „ez az eugenetika (a faji kiválasztáson alapuló egészségpolitika) útja, és a német történelemből tudjuk, hogy ez az út hova vezet”.
A brit katolikus egyházi főméltóság szerint Nagy-Britannia már rálépett erre az útra, hiszen „mi mást jelenthet az abortusztörvény életbe lépte óta anyaméhekben kioltott hatmillió emberélet, és az embriók szelektálása nemük és genetikai adottságaik alapján?”
A katolikus érsek ez utóbbi félmondatával a brit parlament tudományos és technikai bizottságának azon minapi ajánlására utalt, amely szerint a szülők a jövőben törvényesen kiválaszthatnák a mesterséges megtermékenyítéssel fogant embriók nemét.
A The Sunday Telegraph – a legnagyobb brit konzervatív vasárnapi lap – kommentárja szerint az 1967-ben kelt brit abortusztörvény hatálybalépése óta hatmillió művi terhességmegszakítást végeztek el Nagy-Britanniában, csaknem pontosan annyit, ahány zsidó a holokausztban elpusztult. A lap szerint jóllehet Cormac Murphy-O'Connor kerülte a holokauszt megemlítését, és gondot fordít a brit katolikus és zsidó közösség jó kapcsolatainak fenntartására, a húsvéti üzenetében foglaltak valószínűleg ellenérzéseket keltenek a zsidóság körében.
Jonathan Romain rabbi, a brit reformzsinagógai közösség szóvivője a The Sunday Telegraphnak azt mondta, „bizonyos mértékig álnokság volt” az érsek részéről a hatmillió áldozat képi eszközének felhasználása.
Murphy-O'Connor húsvéti írásában mindazonáltal a védtelenek védelmének társadalmi kötelmére hívta fel a figyelmet mind az abortusz kérdésének taglalásával, mind azzal, hogy alig burkoltan és erőteljesen bírálta az agykárosult amerikai nő, Terri Schiavo mesterséges táplálásának megvonásáról hozott bírósági döntést.
Az érsek szerint Schiavót „éppen most éheztetik halálra”, mert más emberek úgy vélik, hogy „az ő életét nem érdemes tovább élni; hagyni kell, hogy a természet bevégezze munkáját”. A brit katolikusok vezetője azonban felteszi a kérdést: mi a természetes abban, „ha valakit hagynak éhen halni (…); a csecsemők és sok idős ember élelmezése is másoktól függ, akkor az ő életük is kevesebbet ér?”
Az írás e gondolati sor kifejtésével jut el arra a következtetésre, hogy – amint az abortusz esetében is – „az erősek határoznak a gyengék sorsáról”.