Élő víz
A futás a lényeg
Tart még a télies tavasz, de a merész, edzett sportemberek már kimerészkednek a budapesti Margitszigetre vagy az ország hegyes-dombos vidékeire. És futnak. Mert futni jó. Megmozgathatjuk vele fáradt, netán elgémberedett tagjainkat. Szaporább lesz a légzés, felgyorsul a vérkeringés, fokozottabb munkába kezd testünk motorja, a szív. Ezenkívül a futás – és minden testedzés – hatására szervezetünkben egy endorfin nevű hormon szabadul fel, amelytől boldogabbnak érezzük magunkat. Végül pedig a jóleső fáradtság mellett azt is konstatálhatjuk, hogy tettünk valamit testi-lelki jóllétünk érdekében.
Persze nem csak egészségünk megőrzése miatt kocogunk. Mindennapi életünket sokkal inkább az állandó lótás-futás jellemzi az elintéznivalóink miatt, a pénzünk és az eltűnt idő nyomában.
Keresztény hitünk is a futáshoz hasonlatos. Megtérésünk pillanatától fogva végső célunk, a mennyek országa és az örök élet felé igyekszünk. Előfordul, hogy nagyon elfáradunk, és mások támogatására van szükségünk a továbbhaladáshoz. Néha még az is megtörténik, hogy elesünk. Megütjük magunkat, felsebezzük a térdünket és a könyökünket. Valahogy azért elbicegünk a pálya szélére, és onnan nézzük az előttünk elsuhanó többieket. Szerencsére előbb vagy utóbb mindig odalép mellénk valaki, és addig-addig ösztökél, hogy aztán hosszabb-rövidebb kihagyás után újra nekibuzdulunk. Valósággá válik számunkra az ézsaiási ige: (az Úr) „Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi. Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” (40,29–31)
A hobbiszinten kocogók feltehetőleg szeretnék megőrizni fizikai állóképességüket, vagy egyszerűen csak kikapcsolódásra vágynak. A versenyszerűen futókat valószínűleg a bizonyítási vágy, az aranyérem megszerzésére való törekvés hajtja. Krisztus követői azért futnak, mert tudják, hogy nem bizonytalan a cél. Jézus Krisztus áldozatának köszönhetően mindenki nyer, és a jutalom nem az ókori olimpiai játékok résztvevőinek díja, vagyis egy hervadó koszorú lesz, hanem az igazság koronája.
– SZG –