evél&levél

Tisztelt Szerkesztőség! Szomorúságom után örömmel olvastam Poós László Deák téri presbiter testvérem december 25-i számukban közölt levelét. Frenkl Róbert országos felügyelőnk pont e kritikus napokban szerintem is a legnagyobb szégyent hozta egyházunkra a magyarországi rendszerváltozás óta. Poós László tiltakozásával egyetértek.

E kritikus helyzetben ugyancsak megnyugvással olvastam a 3. oldalon az MEE szóvivőjének, Hafenscher Károlynak és az EvÉlet tudósítójának, G. Zs.-nek a megnyilatkozásait. Egyértelmű, azonnali reagálásuk elejét veheti híveink szükségtelen új megosztásának, egyben a keresztény társadalmi felelősség nyílt megvallása országos egyházi sajtónkban.

Felelős régi olvasójukként nagyra értékelem az Evangélikus Élet ismétlődő bátor sajtómisszióit. (Holtomig nem felejthetem például 2004. november 28-i számuk teljes címlapját.) Most rögtön Poós Lászlóé után Harkály nevű szerzőjük tizenkét soros, közösségféltőnek vélt levelét olvasom (Divide et impera!), nyitott zárókérdésével.

Egyházgyűlölő túlhatalmak beépített tégláik segítségével és kellő médiaasszisztenciával (nagyobb társadalmi ellenállás nélkül) mára teljesíthették feladatukat, a múlt évben már az EU szintjén is! A Harkály nevű szerző kissé alábecsüli (már kiismertnek véli, s „nagy bábmesternek” nevezi) lelki ősellenségünket. (…) Mikor vesszük végre észre: ősellenségünk már ötvenöt éve tőrbe csalt! „Közszolgálati” médiája igazából természetes immunrendszerünk végső kiölésével, valamint – álságos díszlet- és jelmezcserék árán – csak közhatalma megtartásával törődik. (…)

Záhonyi Lóránt (Budapest)