Gyermekvár
Kedves Gyerekek!
– Kedves Pongrác és Albert lovag! Két hűséges barátom! – kezdte egy nap Szakáll király mondandóját a trónteremben. – Udvari könyvtárosom a minap a dédapámtól, Bajusz királytól örökölt kódexeimet portalanította. Ekkor akadt a kezébe ez a szarvasbőr kötésű könyv is. Sajnos azonban, amint látjátok, az egerek valószínűleg bálokat rendeztek benne, és a lapjai szolgáltak desszertként a lakomák végén. Annyit azért Könyvmoly könyvtáros még ki tudott olvasni, hogy ükapám a Tudás erdejében egy várat építtetett, amelyet gyermekek lovagi képzésének és bibliai ismereteik elmélyítésének helyszínéül szánt. Ahhoz, hogy valaki eljusson a várhoz, számos próbát kell kiállnia. Sajnos az egerek nem sokat hagytak a kódexből, csak ezt a szép képet a várról és a nyolc próba leírását. Azzal a feladattal bízlak meg titeket, hogy tüstént induljatok, és keressétek meg a várat!
– Igenis, felséges királyunk! – hajolt meg mélyen a két lovag, majd sietve összecsomagolták a legszükségesebbeket, és lóra pattanva búcsút intettek Szakáll király kastélyának.
A két barát másnap a Pipacsmező tisztáshoz ért. Rövid pihenőt tartottak, és elővették a Könyvmoly könyvtáros által talált kódexet, hogy elolvassák az első feladatot.
– Nézd csak, Albert! Az első próba a levegőhöz kapcsolódik, ahol az égi madarak olyan könnyen repkednek. „A Pipacsmező tisztás madarai különleges madarak ám! Tollukon olvasható a 104. zsoltár egyik mondatának második fele. Ezt kell elolvasni az első próbához” – betűzte Pongrác lovag.
– Hát akkor nem kell mást tennünk, csak sorra venni ezeket a röpködő madarakat – bólintott Albert lovag.