Kultúrkörök

Mindig nagy öröm egy-egy szép művészeti könyvet kézbe venni, de ezt a kötetet fellapozva megsokszorozódik e sorok írójának öröme. E művészeti album ugyanis a Deák téri evangélikus gimnázium egykori hűséges diákjának munkáit tartalmazza: az evangélikus Gádor Magda szobrászét.

A budapesti Körmendi Galéria kiadásában megjelent könyv a művésznő önéletírásával kezdődik. Gádor István keramikus leányaként beleszületett a művészetek légkörébe. A kor legjelesebb képzőművészei fordultak meg a lakásukon, Aba Novák Vilmostól, Barcsay Jenőn és Egry Józsefen át Medgyessy Ferencig. Édesapja őt is keramikusnak szánta, de „Manyika” szobrokat szeretett volna készíteni. Apjával abban egyezett meg, hogy délelőttönként kerámiát készít, de délután azt csinál, amit akar. Ekkor kezdett el szobrokat mintázni.

A Képzőművészeti Főiskolán Mikus Sándor, Kisfaludy Stróbl Zsigmond és Pátzay Pál lett a tanára. 1952-ben, harmadévesen ment feleségül évfolyamtársához, az erdélyi származású Nagy Sándorhoz. Együtt vettek részt kiállításokon, és egyre több megbízást kaptak. Utazásaik során eljutottak a világ számos pontjára. Művésztelepek munkájában vettek részt Magyarországon, Szlovákiában és Németországban. Sok alkotásukat hagyták ott maguk után, ezek közül nem egy ma már köztéren látható. Jártak Berlinben, Drezdában, Moszkvában, Leningrádban, Zürichben, Londonban, több olasz városban; Spanyolországban, Bulgáriában, Törökországban, Görögországban, Romániában, Lengyelországban, Egyiptomban.

A sokféle művészet jellegzetességei közül Gádor Magdára legjobban az őskoréi hatottak. Különböző anyagokat használt fel a szobraihoz: ólmot, bronzot, követ. Terrakottákat is készített. Legújabb alkotásai egyedülálló módon betonból készülnek. Ezt a durva anyagot eddig más művészek nemigen használták műalkotások létrehozásához.

Kiállításain rajzok és szobrok kerülnek a látogatók elé. A békásmegyeri evangélikus templomban nemrégen megnyílt – április 30-ig látogatható – kiállításán is jellegzetes rajzaiban és főként betonból készült szobraiban gyönyörködhetnek az érdeklődők. Ezen a templomi kiállításon – mint általában – láthatók férjének egyéni jellegű faszobrai is.

Egy jeles művészettörténész példaként állította a házaspárt a fiatalság elé. Ötvenhárom éve tartó házasságuk az emberi megértés szép bizonyságát adja. Egymás alkotásait művészi megbecsüléssel fogadják, és sohasem szorította háttérbe egyikük sem a másikat, inkább őszintén örültek egymás sikereinek.

A könyvben olvasható kritikák szerzői kiemelik, hogy Gádor Magda alkotásainak darabosságából szuggesztív erő árad. Nem követi egyik művészi áramlatot sem, hanem önállóan teremti meg saját kifejezési formáját. Alkotásai egyre inkább az elvontság felé haladnak, művei egyre összefogottabbak, tömörebbek. Nagy biztonsággal általánosít. A figurák egymáshoz fűződő kapcsolatait ábrázolja mesterien. Kisplasztikái a végletekig leegyszerűsített formanyelvet használnak. Egyénisége rányomja bélyegét a műveire. Nem sorolható be egyetlen alkotói irányzat követői közé sem. Állatfigurái emberi érzelmeket fejeznek ki. Egyes esetekben a szobrok felszínét festi meg élénk színekkel, máskor pedig az anyagba keveri a festéket.

A kötet elején több nyelven olvashatók a művésznő önmagáról írt sorai, a végén az életrajzi adatok találhatók. A kettő között pedig a Gádor Magda alkotásairól készült válogatott fényképek, köztük a címlapon látható, Kiáltás című háromalakos szoborcsoporttal.

Gádor Magda napjai ma is állandó, folyamatos munkával telnek. Műveit világszerte ismerik és becsülik. A csendes, szerény művésznőnek további sok sikert kívánunk.

Berényi Zsuzsanna Ágnes