Élő víz
Egy régi imádság
1700 éve született a legrégebbi ismert szír író
„Ha a mennybe szállnék, ott vagy, ha a holtak hazájában feküdnék le, te ott is ott vagy.” (Zsolt 139,8) – Titokzatosan igazgatsz te mindent, Urunk, és mindenhol el vagy rejtve. A magasban jelen vagy, és a magasság nem érez téged. A mélyben ott vagy, és lényedet az nem fogja körül. Csodálatos vagy te, akárhol is keresünk. Közel vagy, és mégis távol: ki ér föl hozzád? A kutató lélek minden érzésével sem képes erre! Csak a hit közelít meg téged, csak a szeretet, csak az imádás. Ámen.
A szír származású Efrém, a legrégebbi szír író, a szír irodalom legjelentősebb alakja ezerhétszáz évvel ezelőtt, 306-ban a mai Törökország területén, Niszibiszben született. Szülei keresztények voltak, akik taníttatták tehetséges gyermeküket. Efrém tizennyolc éves korában megkeresztelkedett, és szülővárosának iskolájában tanított. Amikor a perzsák 363-ban elfoglalták Niszibiszt, elhagyta otthonát, és teljes visszavonultságban, imádkozva és elmélkedve remeteként élt egy sziklabarlangban.
Később Edesszában (ma Urfa) újra nyilvánosság elé lépett. Elsőrendű feladatának tekintette a Szentírás kutatását és magyarázatát. Irodalmi munkássága kiemelkedő. Nagy hatásúak voltak polemikus beszédei, a hit titkait megragadó költeményei, dallamos himnuszai. Számos éneke ma is megtalálható a szír liturgiában. 373-ban Edesszában halt meg.
Madocsai Miklós