A közelmúlt krónikája
Négy „ősanya”
Egy nemzetközi tudományos vizsgálat szerint összesen négy, mintegy ezer esztendővel ezelőtt élt nő volt a ma élő askenázi – azaz közép- és kelet európai – zsidók mintegy negyven százalékának felmenője anyai ágon. DNS-vizsgálatok alapján egyértelművé vált, hogy mintegy 3,5 millió askenázi zsidó e négy asszonynak a leszármazottja, s ez lényegében meg is felel a zsidó nép vándorlásával kapcsolatos írásos dokumentumoknak, illetve legendáknak.
„A vizsgálat során – amelybe hatvanhét nemzet több mint tizenegyezer polgárát vonták be – az úgynevezett mitokondriális DNS-t, a sejtanyagcserében, illetve az energia-háztartásban fontos szerepet játszó, nagyrészt fehérjékből álló szemcséket vizsgálták” – írta az American Journal of Human Genetics című folyóirat. (A mitokondrium lényeges tulajdonsága, hogy anyai ágon öröklődik; csak elvétve – és akkor is jól meghatározható rendszer alapján – mutálódik. Ezért alkalmas az idők folyamán bekövetkezett genetikai változások nyomon követésére.)
A vizsgálatot végző kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy körülbelül egy évezreddel ezelőtt a közel-keleti térségben létezett egy meghatározott genetikai közösség, és a ma élő askenázi zsidók mitokondriális DNS-e egyértelműen e közösség négy asszonyának genetikai örökségét hordozza. E négy asszony vagy leszármazottaik a későbbiekben eljutottak Európába, és ott – valamikor a 13. század táján – egyfajta demográfiai robbanás következett be e családoknál. A demográfiai folyamatok számítógépes modellezése nyomán a vizsgálat kiderítette: a négy, tágan értelmezett nagy család lélekszáma a 13. századi harmincezerről a második világháború előtti évekre kilencmillióra nőtt.
MTI