Gyermekvár

Két hete indult sorozatunkban két keresztes lovagnak segíthettek a rájuk váró próbák teljesítésében. Királyuk azzal a feladattal bízta meg őket, hogy keressék meg a Tudás erdejében álló várat, amelyről egy nagyon régen íródott kódex tesz említést. Albert lovag és Pongrác lovag nem is késlekedett, azonnal útnak indult. A kódex leírása szerint nyolc feladatot kell teljesíteniük. Mindegyik próba egy-egy bibliai történethez kapcsolódik. Segítsetek nekik! Ha megoldottátok a feladatot, küldjétek el a szerkesztőség címére a megfejtést. Jutalmul minden egyes alkalommal megkapjátok a várat ábrázoló kép egy-egy darabját, így mire véget ér a sorozat, összerakhatjátok a kódexben látható képet. A megfejtéseket utólag is elküldhetitek. Címünk: Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24. A borítékra írjátok rá: Gyermekvár.

Albert lovag és Pongrác lovag már több hete úton volt, de még mindig nem lelték meg a Példázat-tavat. Pedig a Szakáll királytól kapott kódex következő lapján azt egyértelműen ki tudták olvasni, hogy ott vár rájuk a következő próba. Sajnos ezenkívül csak egy szót tudtak kibetűzni, ugyanis a többi részt megették a könyvtárban lakó egerek. Ez a szó pedig a következő volt: halász.

– Tudod, Pongrác barátom, abban bízom, hogy nemsokára megtaláljuk a Példázat-tavat, mert bizony nagyon szeretném már megoldani a következő feladatot!

– Én sem vagyok ezzel másképp, Albert barátom. Bár igaz, ami igaz, pontosan nem is tudjuk, hogy mit kell tennünk. Abban reménykedem, hogy nem véletlenül említi a könyv a halász szót. Ő talán majd felvilágosítást tud nekünk adni.

– Odanézz, lovagtársam! Mi csillog ott előttünk? Tán csak nem a tavat értük el?!

De bizony, jól gondolták: a Példázat-tó partjára értek. Ám még a szájuk is tátva maradt a csodálkozástól, amikor észrevették, hogy mi zajlik ott.

A tó partján ugyanis egy nagy hálót láttak, tele hallal. A halászháló mellett sok díszes, vízzel teli edény volt. A halászok egyes halakat ezekbe tettek, más halakat pedig a földön halomba dobáltak, és hagyták őket vergődni, míg meg nem fulladtak.

– Mi folyik itt? Mi ez a nagy pazarlás? Miért dobják ki azt a sok halat? Valami bajuk van talán? – néztek kérdően egymásra.

– Menjünk, kérdezzük meg a legöregebb halászt, hátha ő a mi emberünk!

Nem is késlekedtek sokat, azonnal odamentek a kiszemelt férfihoz.

– Mi itt Jézus egyik példázatára tanítjuk az embereket – kezdte a magyarázatot a megszólított. – Ugyanis ő a mennyek országát egyszer egy halászhálóhoz hasonlította, amely mindenféle halfajtát összegyűjt. Amikor megtelik, kivonják a partra. A jó halakat edényekbe gyűjtik, a rossz, hitvány halakat pedig kidobják. Így lesz majd a világ végén is: eljönnek az angyalok, és kiválogatják a jó emberek közül a rosszakat, akikre sanyarú sors vár.

– És azt nem tudod véletlenül megmondani nekünk, hogy mi lehet itt az a próba, amelyet ki kell állnunk? Ugyanis az egerek megrágták a könyvünknek azt a részét, ahol erről volt szó.

– Hát hogyne tudnám!