A közelmúlt krónikája

A közelmúltban arról számolt be a lap (a Délmagyarország című megyei napilap – a szerk.), hogy a szeged-móravárosi katolikus templom is díszkivilágítást kapott. Szeged polgárait és a városunkba látogatókat egyaránt örömmel tölti el, hogy mind több középület és templom építészeti szépségeit emeli ki a pompás esti kivilágítás. A belvárosi és azon kívüli (Dorozsma, Tápé) katolikus templomok, a Honvéd téri és a Kálvin téri református templomok mellett immár az új zsinagóga is ünnepi fényárban úszik.

Városunk egyetlen történelmi egyháza, amelynek temploma még nem kapott díszkivilágítást: az evangélikus templom. Az 1847-ben alapított egyházközség minden ingatlanja és ingósága elpusztult az 1879-es nagy árvíz során. A gyülekezet tagjai évekig nem voltak képesek még egyházfenntartói járulékot sem fizetni. „Szeberényi Gusztáv superintendens irgalmat keltő felhívására meg-nyíltak a magyarhoni, sőt külországi testvér-egyházak szánalmat érző szívei… A könyöradományokban előfordult a király (megjegyzés: aki Habsburg-uralkodóként római katolikus volt!) 300 forintja, Németország, Hollandia, Norvégia és Amerika is küldött 8798 forintot.”

Még Kossuth Lajos – aki szintén evangélikus volt – és fia, Ferenc is latba vetette nemzetközi kapcsolatait, hogy e kis gyülekezet mielőbb templomot emelhessen. 1882. május 21-én szentelték fel a „Schulek Frigyes müépítész által tervezett széphatású román-stílű templomot és paplakot 18 ezer 031 forint építési költséggel”. Az ünnepségen részt vett többek között Görgey Artúr tábornok, Pálfy polgármester és a helyi felekezetek képviselői, Lőw Immánuel rabbi is.

Talán kevesen tudják, hogy az evangélikus gyülekezet presbitere volt az a Reök Iván vízügyi mérnök is (Munkácsy Mihály unokaöccse), akinek szecessziós lakóháza a Reök-palota, Magyar Ede csodálatra méltó tervezése. S az evangélikus templom oltárképét az a Kacziány Ödön (1852–1933) festette, aki Barabás Miklóstól, majd Münchenben és Párizsban tanult. Ő festette a szegedi pályaudvar pannóit is, amelyek részben elpusztultak, de megmaradt és restaurált részeik a megújuló pályaudvar díszei lesznek ismét.

Talán e kis történelmi visszatekintést olvassák majd olyanok is, akik tehetnek annak érdekében, hogy az evangélikus templom, amelynek felépítéséért olyan sokat tett Kossuth Lajos is egykor, végre díszkivilágítást kapjon.

Dr. Szerdahelyi Péter (Forrás: Délmagyarország)