Keresztutak
Egy főpap dossziéja
Egyértelműen politikai indíttatásúnak tartja a Paskai László bíboros ügynökmúltjáról csütörtökön nyilvánosságra került cikk időzítését a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK).
„Nem ért bennünket váratlanul a cikk megjelenése, viszont annak időzítése egyértelműen politikai indíttatású, több vonatkozásban is” – közölte Veres András püspök, a testület titkára az MTI-vel. Mint mondta, figyelemre méltó, hogy maga a cikk írója is megállapítja, a „Tanár megnevezésű személy” kifejezetten jóindulatú jelentéseket adott. Továbbá a történész azt is leírja, hogy az ügynökké minősítés csak látszatintézkedés, úgynevezett lakkozás eredménye volt – közölte a püspök, hozzátéve: „A cikk végén megjelenő ítélkezés pedig a szerzőtől való, lelke rajta.”
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia már korábban úgy döntött, hogy nem személyek átvilágítására, hanem a kommunista egyházüldözés korának feltárására hoz létre történelmi kutatócsoportot – emlékeztetett Veres András. A püspöki konferencia titkára ennél többet nem kívánt mondani.
Az Élet és Irodalom című hetilap február 2-án nyilvánosságra került írása szerint Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom–budapesti érsek ügynök volt, és csaknem tíz éven át jelentett egyházi személyekről. A lap múlt pénteken utcára kerülő számában Ungváry Krisztián történész arról ír, hogy Paskai László 1965 és 1974 között kapcsolatban állt az állambiztonsági hatóságokkal. Mint a történész leírja, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában végzett kutatás alapján azonosította az egyházi vezetőt. Paskai beszervezési kartonja nem került elő, a „Tanár” fedőnevű ügynök életrajzi adatai azonban teljesen megegyeznek Paskaiéval.
Paskai Lászlót a Magyar Távirati Irodának lapzártánkig nem sikerült elérnie. A múltjáról szóló írásról elsőként hírt adó Origo hírportállal a bíboros azt közölte, hogy a cikket még nem ismeri, így nem akar semmit mondani.
Ungváry Krisztián az MTI-nek azzal indokolta a Paskai Lászlóról általa írt cikk „időzítését”, hogy szerette volna szembeállítani a bíboros ügynökmúltját Szabó István filmrendezőével. A történész hangsúlyozta, hogy csak egy-két hete kapta meg a „Paskai-dossziét” a levéltártól. Mint mondta, a cikket azért nem később írta meg, mert szerette volna a két ügyet szembeállítani, és megmutatni: az ügynökök milyen különböző módon teljesíthetnek elvárásokat. Ungváry Krisztián kiemelte: más típusú jelentéseket írt Szabó István, és másokat Paskai László.
„A cikk Paskai Lászlóra nézve valójában pozitív. A bíboros, ahogy tudott, helytállt mint beszervezett” – mondta, hozzátéve: a társait mentő ügynök legendája ez esetben nagyrészt valóság, ellentétben más esetekkel.
Paskai László bíboros „dossziéját” Tomka Ferenc plébános, egyetemi tanár már tavaly ismertette Halálra szántak, mégis élünk című könyvének decemberben megjelent harmadik kiadásában. A kötet a kommunista kor egyházának életét és az ügynökkérdés hátterét mutatja be.
Tomka Ferenc múlt csütörtökön este nyilatkozott erről az MTI-nek. Közölte, hogy annak idején Paskai Lászlót tájékoztatta a róla szóló anyagról; ő mindössze annyit mondott, hogy köszöni az információt. A plébános úgy látja, hogy jelenleg „propaganda-hadjárat”, hangulatkeltés zajlik. Hangsúlyozta, hogy „Paskai László nem nevezhető ügynöknek a szó rossz értelmében”, nem ártott senkinek.
Tomka Ferenc, aki abban a papi szemináriumban tanult, amelynek lelki vezetője Paskai László volt, a cikk első részét „becsületesnek” tartja. Ungváry Krisztián „csalásának” tekinti azonban, hogy az írás ezután „fordulatot vesz”; a második részben ugyanis a szerző a főpap 1978 utáni püspöki tevékenységét „szubjektív véleményeivel támadja”. Mint közölte, a főpapi dosszié első része azt a hét évet fogja át, amikor a rendőrség ismételten beidézte Paskai Lászlót, ő azonban arra törekedett, hogy kikerüljön minden érdemi választ; illetve a titkosrendőri magnóra felvett szűkszavú válaszai váltak „jelentésekké”.
Aztán Paskai Lászlót átminősítették ügynökké – bár semmiféle nyoma nincs annak, hogy bármiféle elmarasztalható tettel ezt „kiérdemelte volna”, sőt a rendőrségi értékelésekben a továbbiakban is az olvasható: szűkszavú, nem akar jelenteni – tette hozzá Tomka.
Az egyetemi tanár hamis állításnak nevezte a cikk azon megállapítását, amely szerint a bíboros globálisan tekintve kisközösség-ellenes lett volna. „Egyedül a Bulányi-féle közösséggel szemben voltak erős fenntartásai, amely azonban akkoriban szembefordult a püspöki karral” – mondta, hozzátéve: „igazságtalan és történelmietlen” Paskai László megítélése a cikkben.
2005. február 28. – Kiss-Rigó László címzetes katolikus püspök büntetőeljárás megindítását kérte nevének az „ügynöklistán” való megjelenése miatt. Kiss-Rigó László kijelentette, hogy soha semmilyen ügynöki tevékenységet nem folytatott, erre soha nem is kérte senki. Sem külföldi útról, sem személyről vagy bármilyen eseményről semmiféle jelentést sem szóban, sem írásban nem tett.
2005. március 1. – Büntetőeljárás megindítását kérte ismeretlen tettes ellen Szőke János római katolikus lelkész, a Don Bosco Szalézi Társaság tagja amiatt, mert neve és személyes adatai „részben helyesen, részben manipuláltan” – szerepeltek az „ügynöklistán”. Beadványában kifejtette, hogy személyére vonatkozóan a lista állításának semmilyen valóságalapja nincs.
2005. március 8. – „Bocsánatkérés a III/III-as listán feltüntetett püspök részéről” címmel nyílt levelet tett közzé Gyulay Endre szeged–csanádi katolikus püspök. Leszögezte, hogy nem keresték meg, és jelentést vagy írást sohasem adott be. „Bocsánatot kell kérnem” – kezdetű mondataival a megyés püspök a Magyar Katolikus Egyház honlapján megjelent nyílt levélben „formailag” bocsánatot kért azoktól, akik például ki akarták utasítani beosztott helyéről, és akiknek meg kellett lesniük, mikor van távol lakásától, hogy akkor végezzék el az előírt házkutatást.
Forrás: MTI