Gyermekvár
Kedves Gyerekek!
A két lovag két próbát már sikeresen teljesített, de hat még hátravan. A szarvasbőr kötésű kódexből tudták, hogy a következő feladat megoldásához a föld alá kell menniük.
– Tudod, Pongrác barátom, mindig is szeretettem volna találni egy kincsesládát. De sosem gondoltam volna, hogy egyszer ezt még feladatul kapom!
– Hát bizony, amint elérjük a Labirintusok országát, kedvünkre kutakodhatunk. Ugyanis azt írja ez a Szakáll királytól kapott könyv A harmadik próba című fejezetben, hogy Jézus a mennyek országát egy alkalommal olyan kincshez hasonlította, amelyet szántóföldben rejtettek el. Kiment egy ember szántani a földre; persze mit sem tudott az ott rejlő kincsről. Hát amint dolgozott, egyszer csak megtalálta a ládát. Nagy örömében táncot lejtett, hiszen tudta, hogy most már jó dolga lesz. Azon nyomban vissza is rejtette a kincset a földbe, hazasietett, és mindenét eladta. A pénzből pedig megvette azt a darabka földet. Attól kezdve boldogan élt, míg meg nem halt.
– Én is azt hiszem, nemes barátom, hogy nincs nagyobb kincs az egész világon, mint ha valaki Isten gyermekeként megtalálja az ő országát. Az ilyen ember legyőzi minden addigi rossz tulajdonságát, otthagyja rossz barátait, hátat fordít addigi életének. Azért, mert tudja, hogy Istennel és a mennyek országával – a megtalált kinccsel – azontúl jó élete lesz, és boldogan fog élni.
– Nekünk is azért kell megtalálnunk egy jelképes kincsesládát a Labirintusok országában, hogy ne feledjük el: Isten kincse a legfontosabb!