Napról napra

Eljegyezlek magamnak a hit ajándékával, és megismered az Urat. Hós 2,22 (Jn 8,32; Mt 4,1–11; Zsid 4,14–16; Zsolt 91) Új kezdet lehetőségét, Isten ígéretét hirdeti Hóseás. A mai napon az Úr, a mi Istenünk, az Atya akar szolgálni nekünk. Szolgál mindent és mindenkit elfogadó szeretetével, bűnbocsánatával, a hit ajándékával, kegyelmével, irgalmával. Az eljegyzés nemcsak rövid időszakokra szól, hanem teljes életünkre érvényes ígéret, áldás. Fogadjuk el ezt a felkínálást!

Ezékiás halálosan megbetegedett. De imádkozott az Úrhoz, aki szólt hozzá, sőt csodát tett vele, Ezékiás azonban nem volt hálás az iránta tanúsított jótéteményért. 2Krón 32,24–25 (Jn 5,14; 1Jn 3,7–11/12/; Jn 11,45–47) Ezékiás betegségére nem volt semmilyen gyógyír. Az Úr meggyógyította őt, a siker azonban beképzeltté, elbizakodottá tette. Ezért felelnie kellett Isten előtt. Csak a későbbi alázatos bűnbánata mentette meg az Úr haragjától. Jézus is hasonló módon tanítja a bűnöst: „Íme, meggyógyultál, többé ne vétkezz…” (Jn 5,14) Minket, hálátlan visszaesőket mennyei Atyánk ezen a napon is szeretettel figyelmeztet életvitelünk finomítására. Az alázatos bűnbánat az egyetlen lehetőségünk, „hogy valami rosszabb ne történjék velünk”.

Az Úr így szól Mózeshez: Prófétát támasztok nekik atyjukfiai közül, olyant, mint te. Az én igéimet adom a szájába. 5Móz 18,18 (Róm 12,16; Jób 1,1–22; Jn 12,1–11) A mai igénk két ígéretet is tartalmaz. Az egyik, hogy egyáltalán lesz prófétája, szószólója, szóvivője Istennek. A másik pedig magára a prófétára vonatkozik, arra, akit Isten küldött, aki csak az ő igéjét hirdeti nekünk. Ez az ígéret teljesedett be karácsonykor Jézus születésével. S ez az ígéret lehet mindannyiunk számára személyessé megtérésünkkor – amikor elfogadjuk Isten igéjét életünk szabályzójául, amikor énünket alárendeljük neki, hogy az ő akarata legyen meg, s ne feltétlenül a miénk.

Tartsatok meg és teljesítsetek minden igét, amelyet én parancsolok nektek! Semmit se tégy hozzá, se el ne végy belőle! 5Móz 13,1 (Gal 5,14; 1Kor 10,9–13; Jn 12,12–19) Ez komoly felszólítás minden elmúlt és minden eljövendő isteni akarat véghezviteléhez. De tudnunk kell, hogy kegyelmes Istenünk van, aki a törvényt átalakította, új értelmet adott neki Jézusban s az általa hirdetett új törvényben. Szeress! A felebarátodat, a szomszédodat, azt, aki megbántott, azt, aki kigúnyol – de „csak” annyira, amennyire magadat szereted. Jézus nem kér teljesíthetetlent.

Istenem, ne hagyj el késő vénségemben sem, míg csak hirdethetem hatalmadat, nagy tetteidet a jövő nemzedéknek. Zsolt 71,18 (Jn 19,26–27; Jak 4,1–10; Jn 12,20–26) A zsoltáros bizonyságtételét olvashatjuk, mely az egész életen átívelő kegyelemről, az Istennel való együttlétről, az áldozatos szolgálatról tanúskodik. Isten folyamatos megújító tevékenysége, gazdag áldása életünk alkonyán is kiárad ránk, így a keresztény ember Ura bizonyságtevője – „késő vénségében” is. Urunk, kérünk téged, légy velünk életünk folyamán, ne hagyj el minket! Gazdag áldásoddal tedd értékessé az életünket, mindennapos szolgálatunkat. Kérünk téged, tégy alkalmassá minket igéd hirdetésére és hallgatására. Hálát adunk neked a te szeretetedért. Ámen.

Lássátok be, hogy csak én vagyok, nincsen Isten rajtam kívül! 5Móz 32,39a (Lk 12,34; Zsid 2,11–18; Jn 12,27–33) Nincs apelláta, nincsenek alternatívák, nincs más lehetőség az Atya Istenen kívül. Megismerhetünk sok idegen gondolkodásmódot, különböző irányzatokat, vallásokat. Az Atya azonban egyértelműen fogalmaz: csak ő, más nem számít. Számunkra pedig fontos lehet, hogy mi hol vagyunk ebben a kapcsolatban. Mi, illetve ki van a mi szívünkben? Isten meg akar minket óvni attól, hogy mindent a saját kárunkon tanuljunk meg. Ezért figyelmeztet bennünket.

Tartsd meg parancsolataimat, hogy élj, tanításomat őrizd, mint a szemed fényét! Péld 7,2 (Róm 2,13; Jel 20,1–16; Jn 12,34–36) További felhívást olvashatunk, amely a tanításra próbálja irányítani a figyelmünket. A hangsúly mégis a tanítás formálta életen van, hiszen Isten parancsolatainak, akaratának megtartása a fontos. Nemcsak hallani kell az igét, hanem Isten segítségével a szerint kell élni. Isten akaratának megtartása kizárólagosan életet, „örök életet” jelenthet számunkra. Lakjunk jól, tápláljuk magunkat szellemi táplálékkal is, hogy éljünk!

Szpisák Attila