e-világ
Petőfi az égbolton
A hazai és nemzetközi bulvársajtó kedvenc „csillagászati” témái közé tartozik, hogy bizonyos égitesteket a jó pénzt kínáló megrendelő személye – rosszabb esetben valamelyik házi kedvence – után keresztelnek el. A kisebb égitestek, illetve a naprendszerbeli objektumok felszíni alakzatainak elnevezését a gyakorlatban azonban a Nemzetközi Csillagászati Unió szakemberei végzik. És ahogy általában lenni szokott, a valóság ebben az esetben is érdekesebb, hiszen többtucatnyi üstökös, kisbolygó, valamint bolygó- és a holdkráter viseli híres magyarok – köztük evangélikusok – nevét, illetve kapott magyar vonatkozású elnevezéseket, és a felfedezők között is számos magyar csillagász található.
Az üstökösök családjában hat csóvás égi vándort kereszteltek el az őket felfedező Kulin Györgyről és Lovas Miklósról, a svábhegyi csillagvizsgáló munkatársairól. Ennél nagyobb számban találhatunk hazai és külföldi felfedezők, illetve szakmai testületek által javasolt magyar vonatkozású személyneveket és elnevezéseket a kisbolygók között. Létezik például Bartók, Kálmán, Kodály és Liszt aszteroida; József Attila és Petőfi Sándor nevét is viseli kisbolygó; de Vásárhelyi Győzőről – vagy ahogy a világ ismeri, Victor Vasarelyről – elnevezett apró égitest is kering Naprendszerünkben. Az elmúlt századok neves csillagászait is „megtaláljuk” az égbolton, valamint olyan kiváló magyarokat, mint Bolyai János, Petzval József és Semmelweis Ignác.
Számos, hazánk határain túl ismertté vált tudóst is találunk a sorban: Neumannt és Tellert, Hevesy György Nobel-díjas kémikust és Pólya György matematikust. Pannonia, Hunnia, Hungaria, Transsylvania, Buda és Pest – hogy csak néhány további példát említsünk a magyar vonatkozású elnevezésekből. A kisbolygó-felfedezők sorában is sok hazai asztronómusra lelhetünk, például a már említett Kulinra és Lovasra, továbbá Schulhof Lipótra, a 19. század utolsó negyedének és a múlt század elejének egyik kiemelkedő szakemberére, valamint napjaink legeredményesebb kutatói gárdájára, a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Csillagvizsgáló Kiss László és Sárneczky Krisztián vezette munkacsoportjára.
A Holdon és a bolygókon található objektumok az adott égitestre jellemző nevezéktan alapján viselnek magyar elnevezést. Földünk hűséges kísérőjén elsősorban természettudósok nevét kapják a kráterek, így a Hold felszínén találkozhatunk többek között Eötvös Loránddal, Kármán Tódorral és Szilárd Leóval. Kráter viseli a nevét a két leghíresebb magyar jezsuita csillagásznak, Hell Miksának, aki a bécsi csillagvizsgáló igazgatása mellett a 18. században szinte valamenynyi hazai obszervatórium építésénél ott bábáskodott, valamint Fényi Gyulának, aki Kalocsán, a Haynald bíboros által alapított csillagdában végzett európai hírű napmegfigyeléseket a 19–20. század fordulóján.
A Naphoz legközelebbi planétán, a Merkúron híres magyar írók és zeneszerzők nevét viselik kráterek: Jókai Mórét, Bartók Béláét és Liszt Ferencét. A Vénuszon és a Marson is „élnek” magyarok. Jászai Mari színészlegendáról, Klafsky Katalin opera-énekesnőről és Orczy Emma regényíróról neveztek el krátereket, illetve többek között Erika, Margit, Tünde, valamint Eger, Paks és a költői Szél-anya a magyar vonatkozású elnevezés az esthajnalcsillag és a vörös bolygó számunkra egyébként barátságtalan felszínén.
Rezsabek Nándor