Keresztény szemmel
Szó szerint
„Van a reménynél biztosabb bázis. Élt egyszer egy fiatalember, aki azt mondta, hogy az ő országa nem ebből a világból való. Római kivégzőeszközökkel megölték. Felszögezték, és lassú, fulladásos halált halt.”
„Ekkor eltemették, és egy lenvászon lepelbe temették. Harmadnapra nem találták a sírban, de a lepel megmaradt, amelyet a test különös módon átégetett. A tanítványai bezárkóztak egy szobába, rettegtek, hogy most aztán ők következnek. Ő meg átment a falon. Az egyik tanítvány leírta: először kísértetnek nézték, de ő enni kért tőlük, és a halat meg a kenyeret a szemük láttára megette. Negyven nap múlva pedig összegyűjtötte őket egy hegyen, és a szemük láttára eltűnt. Ez azt jelenti, hogy ez a fiatalember a fizikai szubsztanciát átvitte abba az országba, amire egész életében hivatkozott. Ez az átlépés a világban kinyitott egy kaput. A mi világunk azóta közvetlen kapcsolatba kerülhet azzal a másikkal.”
Makovecz Imre (Magyar Nemzet, 2006. március 8.)